Az egyik legfontosabb modern energiaforrás lesz

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez áll abban a jelentésben, amelyet július végén mutatott be az Európai Szélenergia-technológia Platform (European Wind Energy Technology Platform – TPWind), s amely politikai és kutatási prioritásokat is javasol a szektor számára. A TPWind véleménye szerint könnyen lehet, hogy 2030-ra a szélenergia forrásaiból is biztosítani lehet az EU villamosenergia-szükségletének hozzávetőleg az egynegyedét. Ehhez arra van szükség, hogy megfelelő legyen a szélfarmok bekötése az áramhálózatba, illetve, hogy egy új áramvezeték megépítésével az EU kiaknázza az offshore-szélenergiát is. A szakértők szerint „2030-ban a szélenergia az egyik legjelentősebb modern energiaforrásnak fog számítani; megbízható és költséghatékony, ha az egy kW órára jutó kiadásokat nézzük”. A TPWind akcióterve hosszú távú stratégiai kutatási programot és piacfejlesztési stratégiát is tartalmaz, ezen kívül mind tudományos, mind politikai szempontból elemzi a kérdést.

Nicolas Fichaux, a TPWind főtitkára az EurActiv-nak kifejtette, az a célj, hogy az EU 2030-ra szélenergiából állítsa elő a villamosenergia 28%-át, mintegy 300 GW-nak felel meg. Jelenleg az áramhálózatba bekötött szélfarmok 57 GW energiát termelnek, ami az unió fogyasztásának mindössze három százalékát teszi ki. A főtitkár szerint az unió szélenergia-kapacitásai évente 19-20 százalékkal növekednek. A TPWind szakértői a piac gyors növekedésére számítanak, éppen azért, mert az ipar egyre növekvő aggodalommal figyeli:

- a fenntarthatóságot és a klímaváltozás hatásait,

- az olaj- és gázkészletek kimerülését,

- a növekvő üzemanyagárakat,

- az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében alakuló szén-dioxid-árakat.

Fichaux úgy ítéli meg, a megvalósíthatóságot egyedül az veszélyezteti, hogy nem elég átlátható a szélfarmoknak az áramhálózatba való bekapcsolhatósága. Az akcióterv azonban más problémákra is felhívja az unió figyelmét. A kutatók szerint további áramhálózatokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy az EU jobban kiaknázhassa az offshore- szélenergiát is. Hiányzik az infrastruktúra ahhoz is, hogy kialakuljon egy világméretű szélenergia-piac. A TPWINd ezért felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat: különítsenek el anyagi forrásokat a szélenergia-piac kiépítésére és az akcióterv ajánlásainak megvalósítására. Javasolja továbbá, hogy az EU a 7. kutatási keretprogramjának 2009-ben esedékes felülvizsgálatát az akcióterv fényében hajtsa végre.

Ebben az értelemben a platform stratégiai kutatási terve nem csak hosszú, hanem rövid és középtávú kutatási prioritásokat is kijelöl, pontosan négy területen: szélfeltételek, szélturbina-technológiák, szélenergia-gyűjtés és offshore-szélerőművek telepítése. Az akcióterv politikai prioritásokat is lefektet és elemzi a szélenergia-piac megnyitása előtt álló akadályok felszámolásának lehetőségeit, hogy széles körben megvalósulhasson a szélenergia hasznosítása.

Az EurActiv ezzel kapcsolatban rámutat: az idei év végére az EB stratégiai energiatervet mutat be, és ebben várhatóan a TPWind javaslatait is figyelembe veszik. Jövőre pedig az EB útjára indítja az Európai Szél Kezdeményezést (European Wind Initiative).

A szélenergia hasznosításával kapcsolatban a nagy tagországok közül az Egyesült Királyságból érkeztek figyelemre méltó hírek a nyár folyamán. A brit kormány ezerszám akar szélturbinákat telepíteni az elkövetkező években a klímavédelem jegyében. Gordon Brown miniszterelnök június végén, a kabinet 100 milliárd font sterlinges programjának bemutatásakor bejelentette: a megújítható energiaforrások részarányát az ország szükségleteinek kielégítésében a jelenlegi öt százalékról 2020-ig 15 százalékra emelik. Nagy-Britannia szerinte el van maradva más uniós tagországok mögött a megújítható energiaforrások, a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza, biogáz és termálenergia hasznosításában. Németországban például a megújítható források részaránya a szükségletek kielégítésében 13 százalékos. Hangsúlyozta, a szélerőmű-fejlesztéssel egyúttal egy másik 2020-ig szóló uniós klímavédelmi előírást, a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését is teljesíteni lehet majd.

A brit kormány tervének középpontjában a szélenergia hasznosítása áll. Mintegy 3 ezer tengeri turbinát telepítenek majd az Északi-tengeren és 4 ezret szárazföldön. „Az Északi-tenger ezzel akkora jelentőségre tehet szert a szélenergia hasznosításában, mint a Perzsa-öböl az olajtermelésben” – mondta Gordon Brown.

A kormány tervének megvalósítása 160 ezer munkahelyet is teremtene. A kormányfő szerint a 70-es évek mértékét meghaladó jelenlegi olajsokkra való tekintettel Nagy-Britanniának égető szüksége van az olajfüggését mérséklő hosszú távú stratégiára. Meg kell őriznie az ellenőrzést a növekvő energiaárak felett is. Mindez csak a megújítható energiaforrások hasznosításának fokozásával és új atomerőművek létesítésével lehetséges.

Nem mellékes: a brit kormány egy másik terve az elöregedett atomerőművek területén is újabb reaktorok létesítését irányozza elő. (euractiv.hu, mti, ú)