Az 1914-es ultimátumra emlékeztetik a szerb elnököt a brüsszeli feltételek

A szerb elnök a Vecernje Novosti című belgrádi napilap pénteki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: a brüsszeli feltételek arra az ultimátumra emlékeztetik, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia küldött Szerbiának 1914-ben, az első világháború kitörése előtt. "Ha Koszovó függetlenségének az elismerése az uniós tagság ára, akkor én ellenzem, hogy az Európai Unió tagjai legyünk" - tette hozzá.   A szerb kormány és közvélemény kedd este háborodott fel, miután Brüsszelben a szerb és a koszovói kormányfőnek, illetve Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének találkozója mentén a szerb delegációnak egy olyan tervezetet mutattak be a csatlakozási tárgyalások 35., Koszovóról szóló fejezetére vonatkozóan, amelynek elfogadása - a szerb fél értelmezése szerint - közvetve vagy közvetlenül Koszovó függetlenségének elismerését jelentené. A dokumentumba Németország javaslatára, valamint Nagy-Britannia és Horvátország támogatásával került a Szerbiát felháborító rész - közölte a Vecernje Novosti szerdán. Axel Dittmann, Németország belgrádi nagykövete még aznap reagált az állításokra, és kiemelte, Németország nem teszi a csatlakozási fejezetek megnyitásának feltételévé Koszovó elismerését. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Belgrád és Pristina között 2013 áprilisában Brüsszelben született egy megállapodás, amelynek értelmében "a csatlakozási tárgyalások végére egy jogilag kötelező érvényű megállapodásnak kell születnie Szerbia és Koszovó között viszonyaik teljes mértékű normalizálásáról".   A szerb politikusok azonban napok óta ismételgetik, hogy nem tudják elfogadni az új feltételeket. Ezekhez csatlakozott most a köztársasági elnök is. Tomislav Nikolic szerint a szerb kormánynak kellene összeállítania egy olyan szöveget, amely az ország számára el elfogadható lenne, amelyet mindenki támogathatna, és így megvédhető lenne Szerbia szuverenitása. Mint mondta: nincs szükség arra, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésről mindaddig, amíg mindenki tiszteletben tartja a szerb alkotmányt, amelyben az a rész is szerepel, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része.   Hozzátette: Szerbia nem kell, hogy megszakítsa az uniós tárgyalásokat, tegye azt meg Brüsszel, hiszen arról is ők döntöttek, hogy mikor kezdődjenek el az egyeztetések. Szerbia nem lép vissza, továbbra is az EU tagja akar lenni, Brüsszel viszont visszaléphet, például úgy, hogy egyértelműen kijelenti: el kell ismerni Koszovó függetlenségét.    A csatlakozási tárgyalások Belgrád és Brüsszel között hivatalosan tavaly januárban kezdődtek meg, azóta azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.   Pristina 2008-ban kikiáltotta ugyan függetlenségét Belgrádtól, ám Szerbia azóta sem hajlandó elismerni egykori, főleg albánok lakta déli tartományának önállóságát. A világ több mint száz országa tartja független államnak Koszovót, de két nagyhatalom (Kína és Oroszország), valamint öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus, Románia) nem hajlandó erre.