Amerika mentőövet adna Ukrajnának

<p>Kijev. Joe Biden amerikai alelnök komoly segítséget ígért az ukrán gazdaság rendbetételéhez. A Krímben máris korlátozzák a helyi tatárok képviselőit, miközben a nemzetiséget éppen most rehabilitálta Putyin elnök.</p>

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Automata gépkarabélyokkal felfegyverzett, terepszínű ruhát és símaszkot viselő ismeretlenek ismét megszállták a városi rendőrkapitányságot a Délkelet-Ukrajnában lévő Donyeck megyei Kramatorszkban. Vitalij Kolupaj városi rendőrkapitányt a támadók foglyul ejtették, és ismeretlen helyre vitték. Az épületfoglalók azt követelik, hogy adják ki nekik a rendőrkapitányságon lévő fegyvereket. A Donyeck megye északi részén, Szlovjanszk közelében lévő Kramatorszkban szakadár fegyveresek április 12-én a rendőrökkel vívott tűzharc után foglalták el először a városi rendőrség épületét, majd később elhagyták azt.

Dmitro Timcsuk katonapolitikai szakértő szerint szélsőséges oroszbarát csoportok újabb provokációkat terveznek a Donyec-medencében, hogy destabilizálják a keleti régiót. Közölte, hogy Kramatorszkban a szakadárok „általános mozgósítást” hirdettek a civil lakosság körében.

Biden segítséget ígért

Oroszország és Ukrajnában tartózkodó „terrorista egységei” tüntetőleg nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat – jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott tegnapi megbeszélésén. Az ukrán politikus kijelentette: ahelyett, hogy a „terroristák” letennék a fegyvereket, és elhagynák az általuk elfoglalt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot Kramatorszkban.

Amerikai segítséget ajánlott az ukrán gazdaság rendbetételéhez Joe Biden amerikai alelnök Kijevben, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Kijevnek le kell győznie a járványszerű korrupciót. A politikus hangsúlyozta, a május 25-én tartandó ukrajnai elnökválasztás a legfontosabb az ország történelmében, és a megtartásához Washington kész támogatást nyújtani. Oroszországra utalva kijelentette, hogy az USA Ukrajna mellett áll az őt érő „megalázó fenyegetésekkel” szemben.

Elvetik a föderációt

Az ukrajnai polgárok többsége ellenzi az ország föderalizálását – derült ki egy tegnap Kijevben megjelent közvélemény-kutatásból. A Razumkov Központ és a Rejting szociológiai kutatóintézetek által közösen készítette felmérés szerint ha most tartanának népszavazást Ukrajna területi berendezkedéséről, a szavazók mindössze 16,7 százaléka adná voksát arra, hogy Ukrajna szövetségi állammál váljon, 68,3%-uk viszont decentralizált hatalommal rendelkező, de egységes ország megmaradására szavazna. A kutatás szerint a megkérdezettek 56,5%-a úgy vélekedett, hogy az ukránnak kell megmaradnia az egyetlen államnyelvnek, az orosz nyelv szabad használata mellett, míg a polgárok 37,6%-a vélekedett úgy, hogy mindkettőt államnyelvvé kell nyilvánítani Ukrajnában.

Kijev felszólította Moszkvát, hogy a genfi megállapodásokkal összhangban nyilvánosan határolja el magát a kelet-ukrajnai szakadároktól, a fegyverek azonnali beszolgáltatására és a megszállt középületek elhagyására hívja fel őket. Mivel a Moszkva-barát szakadároknak nincs támogatásuk a kelet-ukrajnai lakosok körében, Oroszország újabb és újabb módszereket talál ki a térség megingatására, mindenfajta provokációkat szervez és hajt végre – áll az ukrán külügyminisztérium közleményében. „Az orosz titkosszolgálatok ellenőrzése alatt álló törvénytelen fegyveres csoportok folytatják az ország keleti részében a helyzet destabilizálására irányuló tevékenységüket, amivel alapot teremtenek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió újabb szakaszának megkezdésére” – jelentette ki a tárca.

Rehabilitált tatárok

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején. A tatárok vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot – kb. 183 ezer embert –, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Becslések szerint a deportáltak 40%-a a következő két évben meghalt. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.

A Krím félsziget és Szevasztopol újraegyesítése Oroszországgal a történelmi igazságtételt szolgálta, a csatlakozást kimondó népszavazás pedig megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak – jelentette ki tegnap Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, hozzátéve, a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések „példa nélkül álló helyzetet teremtettek” országában.

Oroszország megakadályoz minden kísérletet a polgárháború kirobbantására Ukrajnában – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: „bűnös politikát” folytat az, aki polgárháborút szít és „véres konfliktus” kialakulásában bízik.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?