Államfőválasztás kezdődött Csehországban

Prága |

<p>Államfőválasztás kezdődött tegnap délután Csehországban. Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját.</p>

 

Helyi megfigyelők szerint a legnagyobb esélye a győzelemre Miloš Zemannak, illetve Jan Fischernek van. Mindketten a múltban miniszterelnökök voltak. Zeman támogatottsága pillanatnyilag 25 százalék, míg Fischeré 21 százalék körül mozog.Közvélemény-kutatások szerint Zeman népszerűségi mutatói hosszú távon fokozatosan emelkednek, míg a korábban legesélyesebbnek tartott Fischeré csökkennek.Aránylag sok szavazatra számíthatnak, illetve meglepetést okozhatnak még Karel Schwarzenberg, a magyar gyökerekkel is rendelkező külügyminiszter és Jiří Dienstbier szociáldemokrata szenátor. Főleg a fiatalabban körében pedig az egész testén tetovált művész Vladimír Franz is igen népszerű.A további négy jelöltet - Přemysl Sobotka szenátort, Jana Bobošíková, a parlamenten kívüli Suverenita elnökét, Zuzana Roithová EP-képviselőt, Tána Fischerová szenátor, színészt - inkább a futottak még kategóriában emlegeti a prágai sajtó. A voksolás szintén hagyományosan kétnapos, pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni.Az első körben az nyer, aki megszerzi a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Miután kilenc jelölt van, biztosra vehető, hogy most, az első fordulóban még nem lesz senki sem megválasztva, és szükség lesz második fordulóra is, amelyben a két, az első körben legjobban szerepelt jelölt indul. A második fordulóra két hét múlva kerül sor. A két jelölt közül az lesz a köztársasági elnök, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többséget.Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlamenti elnökválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra. Miután azonban a parlamenti elnökválasztások az elmúlt két évtizedben sorozatosan botrányos eseményeket produkáltak, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek, és több esetben önjelöltek, sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, ami 50 ezer választói aláírás, vagy a képviselők, illetve szenátorok egy csoportjának a támogatása volt.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?