A szlovák állampolgársági törvényt tette szóvá Navracsics Redingnek

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Brüsszelben részt vesz az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Magyar újságírók érdeklődésére elmondta: előző este - a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után - külön megbeszélést folytatott Viviane Redinggel. Ennek során szóban is felvetette neki azt, amit az előző hét végén hozzá intézett levélben már jelzett, nevezetesen, hogy a szlovák állampolgársági törvény ellentétben áll a szabad identitásválasztás jogával.

"Szerintem az Európai Uniónak túl kell lépnie azon, hogy ez szlovák-magyar konfliktus lenne, mert ... az alapjogi charta sérelméről van szó" - mondta a miniszterelnök-helyettes az újságíróknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a charta biztosítja az uniós polgárok számára az identitás megválasztásának szabadságát. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak, amely az uniós jog - így azon belül a charta - őrzője, fel kell lépnie, ha azt sérelem éri. 

"Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma" - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad identitásválasztás nem "egy sokadik jog", hanem a modern demokráciák egyik alapjoga. Elmondta, hogy Viviane Reding biztosította őt arról: Brüsszelben tüzetesen megvizsgálják a kérdést, és a közeli jövőben írásban választ adnak a magyar felvetésre.

Egy uniós diplomata ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: az Európai Bizottság a szlovák álláspontot is tanulmányozni kívánja, mielőtt kialakítja a saját véleményét a kérdésről.

A magyar miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy a hétfő esti találkozón Reding érdeklődött a magyar adatvédelmi szabályozás felől. Arra volt főként kíváncsi, hogy az adatvédelmi hatóságról szóló törvényben mennyire biztosított a függetlenség intézményi és szabályozási szempontból.

Navracsics válaszában kifejtette: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának mikéntje nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon.

"Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint, hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített" - ismertette álláspontját az újságírókkal. Mint mondta, úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de hozzátette: a magyar fél levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd.

Az említett, nevének mellőzését kérő EU-diplomata közölte az MTI-vel, hogy a brüsszeli bizottság e hét péntekig várja a magyar fél írásbeli válaszát az uniós részről megfogalmazott aggályokra. Kiemelte, hogy az uniós jog értelmében az adatvédelmi hatóságnak függetlennek kell lennie.

Az igazságügyi EU-biztos a bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozására is rákérdezett, Navracsics szerint abban a szövegösszefüggésben, hogy az diszkriminatív jellegű-e. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy érzi, meg tudta nyugtatni, hogy nem, hiszen világossá tette azt, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó.

A név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint azt kívánják világosan látni Brüsszelben, hogy a bírák esetében miért 62 év a nyugdíjkorhatár. Navracsics a magyar újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a bírák - valamint a közjegyzők és a végrehajtók - közhatalmi feladatot látnak el, és e szerepkör ellátását kötik meghatározott életkorhoz, de ettől még a volt bíró tovább dolgozhat, adott esetben például jogi tanácsadóként.