A Szerbiában élő németek visszakövetelik elkobzott vagyonukat

Weiss Rudolf, az NNSZ elnöke az újvidéki Dnevnik című napilapnak nyilatkozott, s szóvá tette, hogy miután a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvényből kiiktatták a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) módosítási javaslatait, kirekesztették a kárpótlásból mindazokat, akiknek elődei a "szétszabdalt Vajdaságban a második világháború idején a horvát domobránok, a magyar honvédség, vagy a német Wehrmacht egyenruháját viselték, és akiktől az új jugoszláv hatóságok elvették földjeiket, házaikat, gyáraikat, malmaikat".

"A háború idején a Vajdaságban a különböző katonaságok mozgósították a helybéli lakosságot, márpedig köztudomású, hogy mi járt azért, ha valaki nem tett eleget a mozgósítási parancsnak - halál" - nyilatkozta Weiss Rudolf, aki hozzátette: "Most pedig azt a tényt, hogy ezek az emberek, halálbüntetés terhe mellett eleget tettek a mozgósítási parancsnak, ürügyként használják fel arra, hogy utódaiktól megtagadják a vagyon visszaadását".

Weiss Rudolf kijelentette, hogy "a világ tíz országában működő több mint negyven német szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben leszögezték, hogy a jogaiért küzdő Német Népi Szövetség harca, az ő harcuk is".

Az NNSZ elnöke hangsúlyozta: "Az elrabolt vagyon, elrabolt vagyon marad mindaddig, amíg nem adják vissza."

Elmondása szerint német szakemberek 1990-ben összeírták a volt Jugoszlávia területén elvett német vagyont: házakat, termőföldeket, gyárakat és malmokat, szőlőket, háztáji vagyont, kötvényeket, banki letéteket, de még a zongorákat, művészeti alkotásokat is, egészen a kerékpárokig. Ennek a vagyonnak az értéke 50 milliárd euróra rúg, ebből Szerbiára 32,5 milliárd euró jut. "És ez csak a németektől elvett vagyon, de hol vannak a többi nemzetiségek tagjai, akiknek a felmenőitől ugyanígy elvették a vagyont" - írta a Dnevnik Weiss szavait idézve.

A Beta belgrádi hírügynökség a szerbiai németek vezetőjének nyilatkozatát ismertetve azt írja: Weiss Rudolf rendkívüli csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az elfogadott restitúciós törvénybe "beemelték a kollektív bűnösség elvét", s a törvény ellen kemény kampányt hirdetett Szerbiában és külföldön egyaránt.