A spanyol ajkú szavazók mentik meg Obamát?

 Az elnök kiejtése hagy némi kívánnivalót maga után, s a filmecske alig 31 másodpercig tart. Ám önmagában a spot elkészülte is mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonít Obama a spanyol ajkú választóknak. Számos megfigyelő úgy véli, hogy a "latinos" képezhetik a mérleg nyelvét november 6-án.

Ennek Obama is tudatában van. "Ha megbízatást nyerek egy második elnöki mandátumra, annak egyik jelentős oka az lesz, hogy a republikánusok és elnökjelöltjük igencsak elhanyagolták a latino közösséget" - fogalmazott egy iowai újságnak adott nyilatkozatában.
   
Michelle, Obama felesége is beszállt a spanyol ajkú választópolgárok meggyőzésébe. Egy tv-spotban például azt magyarázza a kubai származású, népszerű tv-műsorvezetőnek, Cristina Saraleguinak, miért fontos, hogy a "latinos" elmenjenek szavazni kedden. A first lady angolul válaszolt az újságíró kérdéseire, ám szavait spanyol felirat "tolmácsolja" az angolul gyengén beszélő tv-nézőknek.
   
A latin-amerikai gyökerekkel rendelkező népcsoport 50,4 millió lelket számlál, vagyis az Egyesült Államok népességének 16,3 százalékát teszi ki. A népszámlálási hatóság adatai szerint ők adják a legnépesebb kisebbséget - és az ő lélekszámuk gyarapodik a leggyorsabb ütemben. Előrejelzések szerint 40 év múlva 100 millió "latino" fog élni az Egyesült Államokban.
   
A The New York Times értesülése szerint a Demokrata Párt csaknem 9 millió dollárt fordított a spanyolul beszélő lakosság megnyerésére, kétszer annyit, mint a republikánusok. Felmérések azt mutatják, hogy a "latinos" körében Obama 3:1 arányban vezet kihívója, Mitt Romeny előtt.
   
A spanyol ajkú tisztségviselők szövetségének (NALEO) előrejelzése szerint e népcsoport tagjai közül mintegy 12 millióan fognak elmenni szavazni november 6-án, vagyis 26 százalékkal többen, mint négy évvel ezelőtt. Ez abszolút rekord volna, mégis annyit jelentene, hogy a 23,7 millió bejegyzett "latino" választó közül nagyjából csak minden második járulna az urnákhoz. A teljes, választójogú lakosságon belül pedig a 12 millió mindössze 11 százalékot tesz ki.
   
Döntőnek bizonyulhat viszont, hogy a spanyol ajkú szavazók nagy része az úgynevezett billegő vagy ingaállamokban él, vagyis azokban, amelyeknek szavazatai végső soron eldöntik az elnökválasztás kimenetelét. Ezen államok közé tartozik például Florida, Colorado és Nevada. E három államban négy évvel ezelőtt egyértelműen Obama nyert a szavazatok 57, 61 illetve 76 százalékával.
   
Különösen érdekes a helyzet Floridában. A "sunshine state" spanyol ajkú lakosságán belül korábban a kubai emigránsok játszották a főszerepet, ők pedig hagyományosan inkább a republikánusokhoz húznak. Az utóbbi években azonban megnőtt a Puerto Ricó-iak száma, akik viszont zömmel a Demokrata Pártot favorizálják.