A NATO már a balti államok légterében járőrözik

Washington/Bukarest/Vilnius/Moszkva/Budapest. A NATO második nagy keleti bővítése, amelynek nyomán a szövetség még inkább a Közel-Keletre helyezheti át tevékenysége súlypontját, az orosz fenntartások ellenére nem váltott ki olyan szenvedélyes vitákat, mint az első hullám 1999-ben. „Jelképesen nézve (e bővítés) igen jelentős, és az előző bővítési hullám folytatását jelzi, amelyben Lengyelország, Csehország és Magyarország csatlakozott” – vélekedett Washingtonban Charles Kupchan, a tekintélyes Külkapcsolatok Tanácsának kutató intézetében az európai biztonság szakértője. Most csatlakoznak először a NATO-hoz a szétesett Szovjetunió egykori alkotórészei, amit Moszkva elég rosszul fogadott. A két fél kapcsolatainak felmelegedése azonban erősebbnek bizonyult, mondta Kupchan.

Oroszországot mégis aggasztja, hogy a NATO első ízben szovjet utódállamokat fogad magába, s a jövőben továbbiakat is magához vonzhat. Az újabb NATO-bővítés felélesztette Oroszország bekerítéstől való félelmeit. Szergej Ivanov védelmi miniszter óva intette a NATO-t: „ha továbbra is katonai szövetség marad, megtartva offenzív doktrínáját, Oroszország felül fogja vizsgálni katonai tervezését és erői struktúrájának alapelveit, beleértve nukleáris összetevőjüket”.

A hét új tagállam csatlakozása katonai síkon nem sokat hoz a NATO-nak, de nem jelentéktelen. Létszámot tekintve 190 ezer katonáról van szó, amelyek háromnegyede román és bolgár. A NATO sürgetésére áramvonalasították hadseregeiket és védelmi kiadásaik szintén a NATO buzdítására Szlovénia kivételével meghaladják a bruttó nemzeti termék 2 százalékát. „Katonailag erősödni fogunk velük – vélekedett Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet. – Nem nagy országokról van szó, de olyanokról, amelyek jelentős katonai képességekkel rendelkeznek.”

A NATO már a balti államok légterében járőrözik. Tegnap megérkezett Zokniai városban lévő támaszpontra négy belga F-16 vadászgép, amelyek a NATO-csatlakozásra vonatkozó hivatalos iratok washingtoni átadását követően megkezdték a járőrözést a három balti állam légterében.

Bukaresti források tegnap bejelentették, katonai támaszpontokat létesít Erdélyben (a Kolozsvártól 40, Marosvásárhelytől 60 kilométerre fekvő Aranyosgyéresen) és a román tengerpart közelében az USA. A román nemzetvédelmi minisztérium sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a sajtóértesüléseket. Daniel Anghel őrnagy, a román védelmi tárca sajtótisztje közölte: az amerikai támaszpontok létrehozásával és elhelyezésével kapcsolatos döntés még nem született meg.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök táviratban gratulált a NATO-hoz újonnan csatlakozott országok miniszterelnökeinek. „Az új tagországok felvétele az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe hozzájárul kontinensünk megosztottságának végleges megszűnéséhez” – írta a magyar kormányfő.