A legtöbb kérdésben egyetért a két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltje

Az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésére leginkább esélyes két politikus, a néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz vitáján a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ügyétől az ukrajnai válságnak a nyomásgyakorlás és a párbeszéd kettősségén alapuló kezeléséig a legtöbb témában teljes nézetazonosság volt, vagy csak árnyalatnyi különbségek mutatkoztak meg. Így például mindketten úgy vélték, hogy az EU bővítése a következő években nem folytatódik tovább, az unió működését pedig átláthatóbbá kell tenni és csökkenteni szükséges a bürokráciát.    A két politikus tévévitájában az euró szerepével kapcsolatban is ugyanazokat a gondolatokat fejtették ki. Martin Schulz azt emelte ki, hogy a közös pénz stabilizálása "létfontosságú" az egész EU számára, Jean-Claude Juncker pedig azt hangoztatta, hogy euró nélkül nincs közös Európa.    A kontinens nemzetközi jelentősége egyre csökken, részaránya a globális gazdasági teljesítményben mindinkább zsugorodik, az euró viszont biztosítja, hogy az unió tagjai a jövőben is "beleszólhassanak" a globális folyamatokba - fejtette ki Juncker, megjegyezve, hogy az ukrán krízissel tetézett gazdasági és pénzügyi világválság hatására valutaháború kezdődne az európai országok között, ha nem lenne euró.    Az elképzelések hasonlóságát jelzi, hogy a konzervatív jelölt egyes kérdésekben inkább szociáldemokrata követelésként számon tartott pontokat emelt ki programjából, így hangsúlyozta, hogy valamennyi tagországban be kell vezetni a minimálbér intézményét és ki kell terjeszteni a szociális ellátás intézményrendszerét.    Ugyanakkor míg Juncker a következő évek legfontosabb feladatának a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését nevezte, a Schulz úgy vélte, hogy a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása az első számú feladat.    Ezen kívül az adózási kérdésekben mutatkozott még nagyobb eltérés. Jean-Claude Juncker, aki korábban luxemburgi miniszterelnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának vezetője volt, azt mondta, hogy a társasági adó alapjának kiszámításában harmonizálni kell a tagállami eljárásokat, de meg kell őrizni az adóversenyt, amit Martin Schulz elutasított, arra hivatkozva, hogy a minél alacsonyabb adókulcsok bevezetésében versengő tagállamok küzdelméből csak az adókerülésre berendezkedett nagytőke kerülhet ki győztesen.    Néhány témában csak egy álláspont jelent meg a vitában, Martin Schulz - a német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, az Európai Parlament jelenlegi elnöke - például kifejtette, hogy az EB-ben érvényesítené a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét, a nemek aránya 50-50 százalék lenne az általa vezetett bizottságban.    Jean-Claude Juncker egyebek között kifejtette, hogy nem hajlandó elfogadni támogatást jobboldali populista pártoktól, akkor sem, ha ilyen pártok külső támogatásán múlna, hogy megválasztják-e a brüsszeli bizottság elnökének.    Az idei EP-választások eredményét - most első ízben - figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.    A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt nagyon szoros versenyben vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A PollWatch közvélemény-kutató intézet adatai alapján a néppártiak 213, a szocialisták 208 mandátumra számíthatnak a 751 tagú Európai Parlamentben. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.