A francia sárgamellényesek tizedszer is utcára vonultak

A sárgamellényes tiltakozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követeléseiket és korlátozza a meghirdetett vita témáit, ezért a két hónapja kezdődött mozgalom immár a tizedik egymást követő szombaton hirdetett tüntetéseket.

Párizsban a menet délben indult az Invalidusok terétől délkeleti irányba. A 14 kilométeres útszakaszon meghirdetett oda-visszamenetelést a Szajna bal partján a minisztériumok és a politikai hatalmat szimbolizáló épületek közelébe szervezték, ahol a korábbi hetekben nem voltak tiltakozások. Hideg téli időben, nagy létszámú rendőri biztosítás mellett vonuló néhány ezer tüntető Macron elnök lemondását követelte, és többször elénekelte a francia himnuszt, a La Marseillaise-t. A bejelentett megmozdulás a korábbiaknál szervezettebben és nyugodtabban zajlott, rendbontások délutánig nem történtek. A fővárosban délutánig húsz embert állítottak elő, ami töredéke a korábbi alkalmakkor őrizetbe vett randalírozóknak.

A menet élén vonuló sárgamellényesek egy nemzetiszínű lepelre azt írták fel: "Rendőrök, ne lőjetek, a gyerekeink jövője miatt vagyunk itt". Egy másik táblán a köztársasági elnök irodájában kifüggesztett festményen - Shepard Fairey-nek a köztársasági szimbólumáról, a Marianne-ról készült alkotásának reprodukcióján - szereplő francia nemzeti jelszót (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) a tüntetők úgy módosították, hogy Szabadság, Egyenlőség, Gumilövedék.

A gumilövedék használatáról egész héten heves vita folyt a televíziókban, miután a francia rendőrök rendszeresen bevetik, súlyos sérüléseket okozva a tiltakozóknak. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedéknek köszönhetően kerülhető el a fizikai kontaktus az erőszakos tüntetőkkel, s használata nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon. 

A szervezők azt kérték a tiltakozóktól, hogy egy szál virággal és egy gyertyával érkezzenek, így emlékezve a november 17. óta tartó megmozdulások halottjaira és sérültjeire. Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tiltakozók által felállított úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több mint kétezren megsérültek.

Rendőri tájékoztatás szerint országszerte ismételten mintegy 80 ezer, Párizsban ötezer rendőrt vezényeltek ki a rend biztosítására.

Megfigyelők szerint a résztvevők estére kirajzolódó száma arra fog utalni, hogy a tiltakozók mennyire tartják hatékonynak a követeléseikről kedden kezdődött úgynevezett nagy nemzeti vitát.

A hatóságok arra számítanak, hogy a múlt szombatihoz hasonló mozgósítás várható estig, tüntetések lesznek a vidéki városokban is (Toulouse, Marseille, Lyon, Saint-Etienne, Roanne, Valence, Clermont-Ferrand, Montélimar, Dijon, Nevers, Montceau-les-Mines, Toulon, Avignon). Január 12-én mintegy 84 ezren tiltakoztak országszerte, az azt megelőző hétvégén pedig 50 ezren vonultak utcára, elmaradva a novemberi és a december eleji alkalmaktól, amikor százezrek tüntettek.

Emmanuel Macron a nemzeti vita keddi megnyitója után pénteken egy újabb régióban vitázott több száz polgármesterrel. A délnyugat franciaországi Souillac-ban a köztársasági elnök ezúttal is több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amit a francia sajtó sikeresnek értékelt és Macronnak a két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban nyújtott felkészült teljesítményéhez hasonlított.

Az államfő és a polgármesterek közötti eszmecseréken kívül, a nagy nemzeti vitában az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről vitázhatnak több száz helyszínen. Emmanuel Macron azt reméli, hogy ezzel a megoldással a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat és megválaszolható, a sárgamellényesek egy része viszont attól tart, hogy a vita célja: elfojtani a követeléseiket. Az államfő pénteken egyértelműen kizárta a vagyonadó visszavezetését, ami pedig a sárgamellényesek egyik fő követelése.

Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák 64 százaléka szkeptikus a vita kimenetelét illetően, és csak egyharmaduk válaszolta azt, hogy részt kíván benne venni.