A Dalai láma mindig csodálta a magyar népet 1956 miatt

Felidézte, kínai kommunista "barátai" annak idején figyelmeztették: "ha nem viselkedik jól", népe úgy járhat, mint a magyarok.
Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma kijelentette: a 20. század a vérontás évszázada volt, amely nem tudta megoldani a problémákat; az erőszakos megoldás nem jelenthet tartós megoldást, csak a párbeszéd, és a 21. század erről fog szólni.
"Gyakorlati megoldásra van szükség, ez pedig csak a párbeszéd útján lehetséges" - fogalmazott, és hozzátette: az elmúlt évszázadból le kell vonni a tanulságot, "a józan észre kell támaszkodnunk, a közös érdekeket kell szem előtt tartanuk".
Az indiai száműzetésben élő vallási vezető - aki az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a magyarországi tibeti buddhista szervezetek meghívására érkezett Magyarországra, ahol hetedik alkalommal jár - kifejtette: népe számára a tibeti kulturális örökség rendkívül nagy segítséget nyújt a reménység megőrzésében, a több ezer éves hagyományok olyan ősi kultúrát jelentenek, amely a mai korban is nagy jelentőséggel bír. Arra is rámutatott, a tibeti lelki erő fenntartásában éppen a kínai erőszak játszik fontos szerepet, ugyanis minél nagyobb az erőszak, "annál nagyobb a lelki erőnk és reménységünk".
A kínai kormány párbeszédkészsége kapcsán reménykeltő jelnek nevezte, hogy bár a kínai keményvonalas politikusok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi javaslatokat, már a pekingi vezetésen belül is nagyobb nyitottság tapasztalható, "konstruktív kritika" fogalmazódik meg. Szerinte a kínai keményvonalasok félnek, azt hiszik, hogy az állandó erőszak mindent megdoldhat, de "ebben tévednek". A tibeti problémát csak tárgyalásos úton lehet rendezni - szögezte le.
A 75 éves Nobel-békedíjas vallási vezető hasonlata szerint egy olyan kert lehet pompás, amelyikben többféle színű és illatú virág van, és "ezen a bolygón különféle közösségek, kultúrák léteznek (...) az egész világ számára érték a különféle identitások megőrzése". Kijelentette: "igenis van remény arra, hogy megtartsuk ezeket a kulturális önállóságokat (...) a kisebb kulturális közösségek reményteljes jövő elé nézhetnek".
A dalai láma arról beszélt: "ha pesszimisták vagyunk, ez bukáshoz vezethet, igaz ügyért kell küzdenünk, és ha ügyünk igaz, folytatni kell a küzdelmet". Egy tibeti mondást idézett, amely szerint "ha kilencszer elbukunk, kilencszer nyerünk új erőt". Azt mondtam, újból és újból neki kell feszülni, fenn kell tartani magunkban az állhatatosságot".
A vallási vezető - aki méltatta az Országgyűlés fenséges épületét - arról is beszélt, hogy a boldogság végső forrása a belső megbékélés, "a folyamatos gyűlölet felemészti az immunrendszerünket". "Én személyesen boldog vagyok" - mondta.
A mosolygós, jókedvűnek mutatkozó vallási vezető országgyűlési képviselők és más, magyarországi és külföldi vendégek előtt a telt felsőházi teremben azt mondta, a belső béke nemcsak a buddhizmus, hanem az istenhit erejével más vallások útján is elérhető, e tekintetben minden vallás azonos lehetőségeket nyújt.