A Bergier-jelentés

Bécs. Svájc a második világháborúban a Harmadik Birodalomnak nagy mennyiségben szerzett devizát és szállított fegyvert, s kemény menekültpolitikájával ezrektől tagadta meg a menedéket: a svájci hatóságok politikája hozzájárult a nácik célja, a holokauszt megvalósításához.

Bécs. Svájc a második világháborúban a Harmadik Birodalomnak nagy mennyiségben szerzett devizát és szállított fegyvert, s kemény menekültpolitikájával ezrektől tagadta meg a menedéket: a svájci hatóságok politikája hozzájárult a nácik célja, a holokauszt megvalósításához. Erre a megállapításra jutott a Jean-Francois Bergier nevével fémjelzett független svájci szakértői bizottság, amely tegnap mutatta be összefoglaló jelentését Bernben. A bizottság ötéves munkája során 28 témakörben készültek tanulmányok közel 12 ezer oldal terjedelemben, s ezek legkeményebb megállapításait időről időre közreadták, mígnem most bemutatták a 600 oldalas összefoglaló jelentést.

Bergier érzékeltette: Svájc a Harmadik Birodalom határán kötéltáncot folytatott, ám úgy vélte: miközben számos ember, sőt a lakosság jelentős rétegei kihasználták a rendelkezésre álló játékteret, ez csak arra volt elegendő, hogy enyhítsék a kormány politikáját, de arra nem, hogy változtassanak rajta. Svájc kénytelen volt engedményeket tenni Németországnak saját fennmaradása érdekében, s az adott korban nehéz is volt megmondani, meddig kellett ebben elmenni. A bizottság szerint mégis megállapítható, hogy Svájc – mind a berni kormány, mind pedig számos, hasznot szimatoló gazdasági társaság vezetése – túl messze ment az engedményekben.

A kutatók megállapították: Svájc a gazdasági együttműködés terén sem használta ki a második világháború előtt és alatt is létező mozgásteret. Példaként a Németországnak nyújtott hiteleket, a svájci szövetségi állományból való hadianyag-szállításokat s például az Olaszország és Németország közötti teherforgalom ellenőrzésének elmulasztását említették azzal, hogy mindezek hiányában a nácik nem tudtak volna ilyen rövid idő alatt összeurópai konfliktust kirobbantani. Élesen bírálta a bizottság a svájciak háború után tanúsított magatartását is: sem a kormány, sem a bankok és vállalatok, sem a magánemberek nem tették meg idejében a szükséges intézkedéseket, hogy a nácizmus által megkárosítottaknak, az áldozatoknak vagy örököseiknek visszaszolgáltassák javaikat. A jelentés szerint az összkép nemigen alkalmas arra, hogy Svájcot felmentse a fajüldöző nézetek és antiszemita előítéletek vádja alól.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?