Közvetlen kifizetések nélkül

Illusztrációs felvétel A neheze még hátravan, ugyanakkor a labda jelenleg a szlovák térfélen pattog, summázhatnánk Franz Fischlernek, az EU mezőgazdasági biztosának véleményét, amelyet november végi szlovákiai látogatása során fejtett ki, s amelyekben országunk és az agrárágazat csatlakozási esélyeit elemezte. Noha azt az EU-biztos is elismerte, hogy a legutóbbi választások után Szlovákia komoly lépéseket tett a belépés követelményeinek teljesítése terén, s gyakorlatilag behozta eddigi lemaradását, nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a mezőgazdaság területén egyelőre nagyon visszafogott fejlődés tapasztalható a követelmények teljesítésében. Máig nem teljes egészében rendezett a földtulajdon kérdése, az agrárvállalatok szerkezetváltási folyamata félúton van, s a csatlakozás egyik fontos követelményének tartott integrált adminiszrációs és ellenőrző rendszer kiépítése is késik. Pavol Koncos földművelési miniszter tájékoztatása szerint a rendszer kiépítéséhez a jövő évi költségvetésben még 172 millió korona hiányzik, az összeget várhatóan a tárca egyes költségvetési tételeinek átcsoportosításával, a termelésbe irányzott támogatások megkurtításával fogják előteremteni.

Az említett I.A.C.S. (ejtsd. ajax) rendszer kiépítése és működése ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az előcsatlakozási alapok és a majdani EU források merítésének. Amint azt már jeleztük, a szlovákiai Sapard-ügynökség tevékenységének beindításához az ügynökség nemzetközi akkreditációja szükséges. A nemzetközi elismerés és működési engedély kiadásának kérvényezéséhez az előzetes nyilatkozatok alapján ez év decemberében már várhatóan kialakítják a feltételeket, s ha minden a tervek szerint alakul, a jövő év első negyedében be is indulhat az ügynökség tevékenysége, amelyre már nagyon várnak az agrárvállalkozók.

Elsősorban a Sapard-program keretében igényelhető támogatások miatt, amelyek évente több mint 800 millió korona értékű EU-forrást biztosítanak az ágazat szerkezetváltási folyamatainak és a vidékfejlesztési programok megvalósításának támogatására, s amely egyúttal a szlovákiai mezőgazdaság csatlakozási esélyeit és az ágazat versenyképességének megőrzését, illetve fokozását hivatott szolgálni. Franz Fischler megnyugtatta a kétkedőket, a 2000 novembere óta jóváhagyott program eddig ki nem merített forrásai nem vesznek el, 2003 végéig igénybe vehetők lesznek. (Csak zárójelben jegyezzük meg, folyósításukat rendkívül szigorú, az EU követelményeinek megfelelő feltételrendszerhez kötik). Amint elmondta, az eddigi igyekezet nem veszik kárba, a Sapard-program keretében végzett előkészítő és szervező munka nemcsak a program számára fontos, ennek keretében ugyanis a társult országok gyakorlatilag felkészülnek az unió közös mezőgazdasági politikájának érvényesítésére, különösen a vidékfejlesztési alapok működtetésére.

Ugyanakkor egyértelműen leszögezte azt is, hogy a társulni kívánó országok által az eddigi tárgyalásokon hangoztatott közvetlen támogatások (kifizetések) iránti igény kielégítése egyelőre megvalósíthatatlan, folyósításukra közvetlenül a belépés után az új tagországok ne is számítsanak. Mivel 2006-ban majd újragondolják és átalakítják a közösség mezőgazdasági politikáját, annak keretében mindenképpen érvényesülni fog majd az egységes mezőgazdasági politika, de hogy az milyen lesz, egyelőre csak találgatni lehet.

Eléggé behatárolta a termelési kvóták meghatározásának lehetséges alapjait is. Határozottan kizárta azt a lehetőséget, hogy az általa kommunistának nevezett időszak termelési potenciálja szolgáljon kiindulási alapul a termelési kvóták meghatározásakor, sőt még a kilencvenes évek elején kimutatott termelési potenciál is elfogadhatatlan az általa vezetett bizottság számára. Minden valószínűség szerint az utolsó öt év átlaga szolgál majd alapul a történelminek nevezett termelési potenciál meghatározásához.

Az EU-biztos előadásában és a kérdésekre adott válaszokban rámutatott, a mezőgazdaság szerkezetváltási folyamata során a támogatások folyósításában is arányeltolódásokra kell majd számítani. Eddig a termelés és a vidékfejlesztés közti 90:10 arány a termelésbe irányuló támogatások túlsúlyát mutatja, az új feltételek és követelmények megkövetelik majd, hogy a támogatási források

ezután nagyobb arányban irányuljanak a vidékfejlesztési programok támogatására, új munkahelyek, új piaci lehetőségek kialakítására. (tszl)