Zarándokhelyek Komárom-Esztergom megyében

Hiánypótló konferenciára invitálta az érdeklődőket az elmúlt hét közepén a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat. A rendezvény címe: A vallási- és zarándokturizmus lehetőségei Komárom-Esztergom megyében, a helyszín Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának márványterme volt.

Rusznák Imre a Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke előadásában leszögezte, hogy a vallási turizmus a magyar turisztikában nincs a helyén. Olaszországban és Spanyolországban az összturizmus bevételeinek 1/3-át , 1/4-ét ez az ág teszi ki, nálunk jó, ha a belföldi turisták esetében eléri a 8-10 %-ot, a külföldieknél pedig az 5%-ot. Rusznák hangsúlyozta: nem szabad szemérmesnek lenni, és tudomásul kell venni, a turizmus üzlet; ezen egyház és állam együtt kell, hogy dolgozzon, ezek a befektetések busásan megtérülnek. Az előadó szerint mindegy, milyen célból érkezik a turista, ki kell szolgálni – szállással, táblákkal, információkkal, katalógusokkal. Fontos az is, hogy minden önkormányzatnak legyen turisztikai referense. Sajnos kifejezetten a vallási turizmusról alig vannak kiadványok, kivételt képez, és dicséretet érdemel a konferenciára megjelent színvonalas kiadvány, a Búcsújáróhelyek Komárom-Esztergom megyében. Az előadó szerint jó, ha ez a nyomtatvány 4-5 nyelven is hozzáférhető, mert csak ez esetben érheti el a célját.

A konferencia következő előadója, dr. Kiss-Rigó László, az esztergom-budapesti érsekség segédpüspöke előadásban a zarándok turizmus szakrális jellegéről és az esztergom-budapesti érsekség Esztergommal kapcsolatos terveiről szólt. Elöljáróban kiszivárogtatott egy még nem hivatalos információt a címzetes püspök arról, miszerint a jövőben a péliföld-szentkereszti zarándokhelyet nemzeti búcsújáróhellyé fejlesztik, hiszen jelenleg nincs ilyen központi búcsújáróhely az országban. Ez nagy elismerés lenne a szalézi rendnek, amely 1992-ben kapta vissza a rendházat és a létesítményeket. Az előadó definiálta a vallási- és a zarándokturizmust: a zarándoklat egy közösség útja a célpontig, a cél pedig a Istennel való találkozás. Útja közben lelki tisztuláson megy keresztül, és közösségi élményben részesül. A zarándoklat nemcsak hit kérdése, hiszen kultúrtörténeti és természeti értékekhez is kötődik. Általában a zarándoklat szent események helyszínére irányul, és többnyire magaslatokra kell eljutni közben.

Szólt a püspök arról is, hogy a zarándoklat már a biblia előtti korokban is létezett, és más vallásoknál is jelen van. Szó esett a katolikus világ nagy zarándoklatairól, melyek közül a szentföldi zarándoklat a legjelentősebb, amelyből Izraelnek hatalmas bevételei származnak. Esztergom három okból is célpontja a zarándok turizmusnak – folytatta a főpap –, a Bakócz-kápolna Mária-képe mellett Szent István szülőhelye is Esztergom, valamint Mindszenty József hercegprímás sírja is itt van a bazilika altemplomában.

Péliföldszentkereszt búcsújáróhely műemléki értékeiről, kiemelkedő eseményeiről és a vendégfogadás lehetőségeiről Halász István szalézi házfőnököt hallgathatták a jelenlévők.