DUMA-KANYAR

1. A Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület és a Vitézi Szék május 29-én a magyar hősök napja alkalmából ökumenikus megemlékezést tart Esztergomban a Hősök terén. Mit szólnak ezekhez a régi-új rendekhez, vitézekhez és lovagokhoz?

Horányi: Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra..., nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni (szerencsére)..., ha mindig visszanézünk, könnyen mellékapcsolhatjuk az előremenet fokozatait. Hogy mit jelent ma csendőrnek vagy vitéznek lenni, nem tudom, de abban biztos vagyok, nem azt, mint annak idején. Hagyomány és hagyomány között égbekiáltó különbségek léteznek, még akkor is, ha „a hagyomány az, ami egyensúlyban tart bennünket”. A múltba révedés felelőssége a színszűrő szemüveg választását is kell, hogy jelentse. Találkozni, persze jó. Sok minden érdekes történik ott az emberrel. Arra persze gondolni sem merek, ha netán egy ilyen találkozón az egyik roma önvédelemből lekardozza a másik romát. Nem úsznák meg a vitézek annak gyanúját, hogy ezt is ők okozták. Igaza van T.G.M.-nek, küzdeni és tüntetni kell az agresszió ellen. Például a kisebbség agressziója ellen is.

Rafael: Kacagány, emlékszünk Hofira? Régi úri, mások által levetett, izzadságszagú, áporodott rongy, ócskaság, szégyellem magam a gusztustalan csendőr-nosztalgiákért. Kívülről nézve, vajon mit gondolhatnak rólunk? Még a borlovagokkal sem vagyok kibékülve igazán.

Sinkó: Nekem furcsa és szokatlan, néha-néha kacagtatóak ezek a törekvések. Ha van a rend vagy szervezet működésében valamilyen ápolásra érdemes hagyomány, karitatív tartalom, magasztos cél, és nem csak a páváskodás miatt történik, akkor elfogadom, de kívülről úgy tűnik, hogy egymást díszítik fel, ütik lovaggá, mindenféle emberek.

Schlett: Aki nem tud visszanézni, az nem tud előre tekinteni sem – mondja a bölcs. Mások a Rákosi elvtárs által megénekelt és széles körben terjesztett „örök magyar fasizmus” bizonyítékaként kezelik. A megnövekedett szabadidő korában nagyon fontosak a hagyományőrző, történelmi tudatot erősítő egyesületek. Ötletem van: turistacsalogató városi bandériumot kéne fölállítani, állandó látványos díszes őrségváltással! Munkanélküliből, azt gondolom, túlkínálat van, a város színeit gazdagítaná.

2. Az előttünk álló hétvégén a gyermekeket ünnepeljük, a gyermeknapon számos program várja a kicsiket és nagyokat. Önök is részt vesznek az ünneplésben?

Horányi: Természetesen, kisgyerekek, nagygyerekek és öreggyerekek. A „komoly felnőttek” most nem jönnek velünk. Jó napnak ígérkezik.

Rafael: Természetesen. A két nagyobb már kirepült, de ha éppen jönnek, szívesen állnak be velünk együtt egy fagyiért, sörért. Inkább úgy vagyok vele: Éljen május másodika, éljen a gyereknap utáni vasárnap és minden együtt töltött nap is!

Sinkó: Én nem szeretem az ilyen jellegű kijelölt ünnepeket, de a múlt hétvégén előrehozott gyereknapot tartottunk. Családostul Visegrádon jártunk, még nem láttuk a felújított visegrádi királyi palotát, most pótoltuk. Gyönyörű dolgokat láttunk, csoda, hogy milyen szépen felépítették a palotát néhány év alatt. A fellegvárat is megnéztük, itt is sok fejlesztést vittek véghez, négy nyelven lehet hallgatni a termekben a vár történetét, előadást az akkori szokásokról, életformálóról. Tanulhatunk tőlük, hiszen kitűnően szolgálják ki a turistákat. Lehetett barátkozni egy vadászsólyommal, nyíllal, íjjal, nyílpuskával célba lőni, dobócsillaggal, dárdával célba dobni. Királyi koronával, palástban, trónon ülve fényképezkedni, mindössze 100 forintért... és ott van még az extrém és kevésbé extrém sportok kedvelőinek a bobpálya és a canopy pálya. A csodaszép új szállodáról és fürdőkomplexumáról még nem is beszéltem.

Schlett: A férfi apja a gyermek: Mondja egy másik bölcs. A gyerek a család fárasztó öröme, az emberi nem legszebb csodája. Milyen jó lenne visszairatkozni az oviba vagy az elemibe (főleg a szexi óvó nénik és tanító nénik miatt). Miket tudnék művelni a mai eszemmel!

3. Milyen könyv-, mozi-, színház-, vagy kiállítás élményük volt az utóbbi időben, amit szívesen ajánlanának az olvasóinknak?

Horányi: Ismét elővettem Szőcs Géza: A magyar ember és a zombi című könyvét, nagyon tanulságos különösen az Elcserélt nép 15. jelenete. Sokak véleménye szerint igen jó előadás az Esztergomi Várszínház és a Kecskeméti Katona József Színház, Kiss Csaba: A dög című előadása, amely már több mint egy éve műsoron van Kecskeméten, telt házak előtt. A Művészetek Palotája Budapesten, a sok kérdőjelet felvető külső megjelenés ellenére, a falakon belül lenyűgöző élmény, önmagában a térkompozíció is alkotás felsőfokon, mellékesen mindig jók a kiállítások is. Nagyon régóta nincs időm moziba menni, kár.

Rafael: Irodalom: két új Márquez-kisregény, a Szerelemről és más démonokról és a Bánatos kurváim emlékezete mellett mostanában mindent újraolvasok tőle. Zene: óriási Cseh Tamás új lemeze, A véletlen szavai és Az igazi levél nővéremnek. És Kocsis Bartók-lemeze: valóban tökéletes (Concerto). Jó filmet régen láttam – a Sorstalanság még adósság. Kiállítás? A fény jegyében rendezett francia anyag óriási volt.

Sinkó: Badár Sándor és Horváth János Jappán című könyvét olvasom, a két szentesi karatés-színész a nyolcvanas években elutazik Japánba a Szovjetunión keresztül. Az ő mulatságos és hányattatásokkal teli utazásukat mondják el egymás szavába vágva ebben a könyvben. Röhögés nélkül nem lehet végigolvasni a könyvet. Mivel én általában késő este olvasom, hogy a családom fel ne ébredjen, inkább vonyítás lesz a hangos nevetésből, de nem lehet enélkül kibírni. Most fejeztem be az amerikai írónő Frances Mayes két kötetes művét Toszkánáról, ami egy útirajz egy receptkönyv és egy régi kúria, a Barmasole felújításának krónikája, nagyon kellemes olvasmány, mindenkinek szívesen ajánlom, akár utazás helyett is.

Schlett: Egy hete ünnepeltük az Internet világnapját, így ünnepeltük a második információs világforradalmat. A cybertér egy második anyaföld az egész emberiség számára. Felháborító, hogy egyesek szexet és pornót bámulnak órákig. Nekem például egy félóra után leállt a szerverem, a fene a szolgáltatóba!