A fény és árnyék ifjú mestere

„Esztergom művészeti élete túllendülni látszik azon, hogy az értékek csupán a múltból származnak. Andráskó Péter a ma generációjának tagja, munkássága a bizonyíték, hogy élő művészet van a városban” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Bárdos István művészettörténész Andráskó Péter festményeiből összeállított kiállítását Gyakorló Általános Iskola Sugár Galériájában.

A május 20-án nyílt tárlat olajképeinek többsége sejtelmes, körvonalakkal megjelenő alakok, általuk mégis egyértelműen feltárt a mondanivaló. Családdal kapcsolatos témájú alkotásairól az összetartás, az összetartozás fontossága, a szülői szerep „hatalmassága” olvasható. Legtöbb képén a fény vászonra vetülésével fogalmazódik meg a lényeg, a sötét alakok a rájuk vetülő fény által kelnek életre, az árny és fény játéka rajzolja elénk az üzenetet. Miniatűr festményein is nagyszerűt alkot, többnyire két szín és pár ecsetvonás mond el mindent. Portrék, mozdulatok, pózok tökéletes egyszerűséggel, kifejezőn. A „Harc” című képén szintén a fény-árnyék kölcsönhatással dolgozik, a sematikusnak tűnő alkotáson mégis hatásosan érződik az áldozat rettegése: szin

Az ifjú művészt megragadta a hosszú orr, a Pinokkióhoz hasonlatos figura témája. Különböző színösszeállításokban és megvilágításban mutatja meg a terjedelmes orrú lény szomorúságát, jókedvét és atyáskodó gondoskodását. Felmerülhet a kérdés, ha az alkotó belső világát jeleníti meg, mi lakozhat fiatal lelkében? Miféle titkok? Létünk örök homályban maradó értelmezései?

Andráskó Péter a kiállításnak otthont adó iskola volt tanítványa, jelenleg a Képzőművészeti Egyetem hallgatója. Édesapja, Andráskó István az előző generációban Vincze Lászlóval és több esztergomi művész kortársaként alkot. Dr. Bárdos István képeit mélyen emberinek és mélyen átélhetőnek értékelte, a művészettörténész szerint a festmények párhuzamokat keresve a zenében etűdöknek, az irodalom műfajához hasonlítva pedig epigrammáknak felelnek meg.