Visszaforgatott segély

Szentgyörgy. Az Európai Unió különféle támogatásokat nyújt a csatlakozni kívánó országoknak, de ezt nem jótékonykodási céllal teszi. Azért akarja fellendíteni a kelet-európai gazdaságot, hogy nőjön a vásárlóerő, és megvásárolhassuk a nyugati termékeket. Vagyis a csatlakozási folyamat támogatásával mindenki jól jár. Ez is kiderült az „Európai integrációs folyamat kérdései” elnevezésű, újságírók számára tartott szemináriumon. Az uniós támogatás egy részét tulajdonképpen már most visszaforgatjuk az EU-ba, hiszen az ilyen pénzekből fizetjük például a külföldi tanácsadókat és lektorokat, akik a csatlakozással kapcsolatos tanfolyamokat vezetnek vagy projektumokat készítenek Szlovákiában. Ha például egy üzemet modernizálunk uniós segéllyel, hogy az megfeleljen az európai szabványoknak, a szükséges berendezéseket is valószínűleg valamelyik EU-tagtól vásároljuk. A támogatás jelentős részét az ún. strukturális politikára, magyarán a régiófejlesztésre, az elmaradottabb régiók felzárkóztatására fordítják. Az egész támogatási összeg több mint 30%-át szánják ilyen célra, ennél is több, 42% jut a mezőgazdaság támogatására. Az EU azonban nem csak pénzt küld, hanem ellenőrzi is felhasználását, illetve a csatlakozni kívánó államok helyzetét. Nemrég például Kassán tett látogatást egy uniós bizottság, hogy meggyőződjön a roma kisebbség helyzetéről, hiszen a romakérdés Európa-szerte nagy probléma. Ugyanez a küldöttség a szlovák–ukrán határra is ellátogatott, hogy szemrevételezze, menynyire van Szlovákia felkészülve arra, hogy keleti határa a jövőben schengeni határ legyen. Ehhez pedig nem elég a határ fokozottabb védelme, a vám- és útlevélvizsgálattal járó adminisztratív eljárások modernizálása. Szigorúan kell venni a növényi és állati betegségek behurcolásának megelőzését, ami például karanténállomások kiépítését is szükségessé teszi. (gl)