Védelmet kér magának Rybanič

Rybanič jogi képviselője azt kéri az Európai Unió Bíróságától, vizsgálja meg, whistleblowernek számít-e kliense, akit így védeni kellene a bűnvádi eljárástól. 

Úgynevezett előzetes kérdést nyújtott be tegnap a járásbíróságon Rybanič ügyvédje, Marek Para. „Azt akarjuk, hogy a luxembourgi bíróság válaszoljon az általunk felsorolt kérdésekre” – mondta tegnap Para. Az egyik legfontosabb kérdés pedig az, whistleblowernek számít-e Rybanič. A whistleblower olyan személy, aki a korrupciót törvényes módon hozza nyilvánosságra, tehát azokat a hatóságokat értesíti, amelyeknek hatáskörébe tartozik az ilyen ügyek kivizsgálása. Mivel ilyen kérdést csak bíróság továbbíthat az uniós testületnek, Para a járásbíróságnak nyújtotta be kérvényét, amely továbbítja azt Luxembourgba. 

Bíznak a sikerben 

Jozef Rajtár SaS-képviselő, akinek Rybanič a parlamenti asszisztense, azt állítja, hogy ha a luxembourgi bíróság kimondja, hogy Rybanič cselekedetével esetleg korrupciót is leleplezhetett, tehát whistleblowernek számít, nem lehet majd elítélni. Az EU szerinte rendkívül szigorúan fellép a pénzmosás és a korrupció ellen. „Az EU nagyon odafigyel arra, hogy megvédje azokat a személyeket, akik ilyen cselekedeteket lepleznek le. Ezért gondoljuk, hogy ez az eset teljesen egyértelmű lesz” – állítja Rajtár. 

A moldáv ügy 

A hatóságok Rybaničot banktitok megszegésével vádolják. A belügyminiszter számláját még a Tatra Banka alkalmazottjaként nézte meg és hozta nyilvánosságra. Para szerint a kivonat igazolta azt, amit Kaliňák korábban tagadott, tehát hogy üzleti kapcsolat fűzte az adócsalással is gyanúsított Ladislav Bašternák vállalkozóhoz, s kliense csak felhívta a figyelmet egy korrupciógyanús ügyre. Az ügyvéd beadványában a Guja kontra Moldova esetre hivatkozik, amely a Főügyészség egyik alkalmazottjával volt kapcsolatos, akit levéltitok megsértésével vádoltak; a levélben szereplő információk alapján sikerült igazolni korrupciót a moldovai ügyészségen. „Az Európai Unió Bírósága ebben az esetben kimondta, hogy ezeket az alkalmazottakat külön védelemben kell részesíteni. Rybanič esetében azt kell megvizsgálni, hogy banki alkalmazottként volt-e joga felhívni a közvélemény figyelmét egy korrupciógyanús ügyre. Véleményünk szerint az uniós törvények tiltják, hogy ezek ellen a személyek ellen bűnvádi eljárást folytassanak” – pontosított Para. 

Belügy: biztosan bűnös 

A szlovák bíróságnak azt is meg kellene vizsgálnia, hogy a szlovák hatóságok kellőképpen utánajártake a számlakivonaton található gyanús tranzakcióknak. A belügyminiszter és Bašternák üzletelését a speciális ügyészség és a Főügyészség is vizsgálta. Mindkét hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az üzlet a miniszter szemszögéből előnyös volt, ám nem tudják igazolni a korrupciót, tehát hogy Bašternák az átutalt pénzért cserébe elérte-e azt, hogy a hatóságok ne vizsgálják kétes vállalkozását. 

A belügyminisztérium szerint azonban Rybanič nem a korrupciót jelentő személyekről, úgynevezett whistleblowerekről szóló törvény 2015-től hatályos törvény alapján járt el, amely elsősorban az alkalmazottmunkáltató viszonyát érinti. „Whistleblowingről akkor beszélhetnénk, ha Rybanič az így megszerzett információkat a banknak, a rendőrségnek vagy a pénzügyőrségnek továbbította volna. Erre viszont nem került sor” – közölte a minisztérium, hozzátéve: senki sem kételkedik abban, hogy Rybanič megsértette a banktitkot, bűncselekményt követett el, s a bank által kezdeményezett belső vizsgálat eredményeivel az ügyészség is azonosult. „Több ember bankszámláját is megnézte, a célja politikai botrány kirobbantása volt” – állítja a belügy.