Várhatóan nem csökken a magyar elsősök száma

Tegnap kezdődött és egy hónapig tart a beiratkozás az alapiskolákban. Magyar szempontból ez mindig kiemelt figyelmet kap, lévén az anyanyelvi oktatás a kisebbségi társadalmak megmaradásának egyik sarokköve. „Optimista vagyok” – mondta lapuknak Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke, aki kb. 3550 beíratott elsőst vár. Számuk ugyanakkor, a korábbi tapasztalatok alapján, szeptemberig nőni fog. A szövetség tavaly nemcsak azt mérte fel, hogy hány gyereket írattak be január 15.–febuár 15. között, hanem azt is, ténylegesen mennyien kezdték meg a tanévet szeptemberben a magyar osztályokban. Az eredmény: 3547 beíratott és 3775, a tanévet megkezdő elsős. A szövetség elnöke szerint nincs olyan elemzésük, amely alapján előre tudnák tervezni a diáklétszámot, meg tudnák mondani, melyik régióban hány elsős várható a következő években. A korábbi évek demográfiai változásai alapján ugyanakkor úgy tűnik, idén és jövőre tartható a 3500–3600 körüli létszám a beíratásoknál. Decentralizált kampányAz utóbbi években a beiratkozások velejárói a kampányok, melyek sokszor a virtuális térben (a YouTube videomegosztón vagy a Facebook közösségi oldalon) zajlanak. Ezek eredményességével kapcsolatban megoszlik az érintettek véleménye, ám sokak szerint vannak régiók, ahol ezen a téren is aktívaknak kell lenniük az iskoláknak: elsősorban a nagyobb városokban, ahol több iskola is van, illetve azokon a településeken, ahol az intézmény a túlélésért küzd. Jókai Tibor elmondása szerint idén sem lesz központi kampány, az igények ugyanis régiónként is változnak. „Ahol több iskola van, minden egyes intézménynek megvan a maga beiratkozási programja. A pedagógusok, iskolavezetők már tudatosították, hogy tenni kell azért, hogy legyen gyerek” – tette hozzá az SZMPSZ elnöke. Az iskolák mellett helyi aktivisták szoktak beiratkozási programokat készíteni. Jókai Tibor elismeri: nagyon nehéz azt a szülőt meggyőzni, aki már eldöntötte, hová íratja be gyerekét. Ennek ellenére fontos, hogy hangsúlyozzuk az anyanyelvi oktatás előnyeit. „Az a gyerek, aki magyarul beszél, jobb, ha magyar iskolába kerül. Ha hatévesen radikális nyelvi változás következik be, nem fogja érteni, miről tanulnak, s lényegesen lemarad a tananyagban” – mondta a pedagógus. Több kutatás igazolta: aki az alapokat anyanyelven tudja elsajátítani, a későbbiekben is jobb eredményeket fog elérni. „Számos esetet látunk, hogy a magyar gyereket szlovák iskolába viszik, hónapok telnek el, nem érti, amit beszélnek neki, lemarad a tananyaggal” – hangsúlyozta a szövetség elnöke. Végeredményben pedig a szülő nem éri el azt a célt, amit kitűzött maga elé: hogy jobban érvényesüljön a gyerek. Rémhírek terjednekAz idei beiratkozási szezon egyik fő problémaforrása a kisiskolák bezárásával kapcsolatos hiedelmek lesznek. „A Čaplovič-féle törvény miatt sok helyen elterjedt, hogy az iskolát be fogják zárni, ezért a szülők elbizonytalanodtak. Eddig egyetlen egy iskolára sem mondták ki a halálos ítéletet. Hangsúlyozom: minden szülő oda írassa be a gyermekét, ahová eredetileg vitte volna, ne hallgasson a pletykákra. Ha nem abba az iskolába viszi, lehet, hogy nagy kárt okoz az intézménynek, azt még nem tudni, mi lesz szeptemberben” – figyelmeztet Jókai Tibor. Annak ellenére, hogy február 15-ig kötelező minden, hatodik életévét idén augusztus 31-ig betöltő gyereket beíratni, nem mindenki tesz eleget törvényi kötelezettségének. „Sokan azok közül, akik külföldön dolgoznak, csak később íratják be gyerekeiket” – mondta az SZMPSZ elnöke. Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy szeptemberben többen ülnek be az iskolapadokba, mint ahány gyereket február 15-ig beírattak.