Valóban biztonsági kockázatként tekint a magyarokra a külügyminisztérium?

Az Új Szó-stúdió legutóbbi adásában Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos elmondta, a kisebbségi törvény javaslata, amely a hazai nemzetiségi közösségek jogait rendezné és bővítené, már tavaly év végére elkészült. Akkor azonban a miniszterelnök, Eduard Heger (OĽaNO) arra kérte őt, ne bocsássa szélesebb vitára az indítványt, mert a külügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának is kifogásai vannak azzal kapcsolatban. Bukovszky szerint a külügyet akkor vezető Ivan Korčok (SaS-jelölt) és az igazságügyi tárca élén álló Mária Kolíková (SaS) azt nehezményezte, hogy őket nem vonták be a tervezet előkészítésébe. „Sőt, a külügyminisztérium megkérdőjelezte, hogy Szlovákiában egy átfogó kisebbségi törvényre van szükség” – tette hozzá a kormánybiztos. Bukovszky azt is elmondta, bár a külügyi tárcának Rastislav Káčer személyében új vezetője van, a kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatban nem indult meg vele semmiféle kommunikáció. Hozzátette, Korčok és a minisztériumot előtte vezető Miroslav Lajčák sem támogatta igazán a jogszabályt.

Elfogadják vagy sem?

A kormánybiztos elmondta, a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabálytervezetnek most kellene bekerülnie a kormány törvényalkotási tervébe, vagyis arra a listára, amely a kabinet elé kerülő törvényjavaslatokat tartalmazza. Bukovszky lát esélyt arra, hogy ezt a jogszabályt végül még ebben a választási ciklusban elfogadják, de ezzel kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni. „Ez attól fog függeni, hogyan alakul az ország belpolitikai helyzete” – mondta a törvény elfogadásáról azzal, hogy a jogszabályt Korčok ellenezte, aki azonban már nem a kormány tagja, ahogy az őt jelölő SaS sem része már a koalíciónak. Úgy gondolja, hogy egy előrehozott parlamenti választás esetén az OĽaNO megnyitná a témát. A koalíciós tanács előtt azonban még nem mutatta be a javaslatot. Hozzátette, az indítvány elfogadásának folyamatát rajta kívül azóta a kormányhivatal vezetője, Július Jakab is irányítja.

Biztonsági kockázat?

Bukovszky arról is beszélt, elsősorban a külügy volt az, amely a magyarokkal szembeni félelemre épülő retorikát használt a kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatban. A kormánybiztos egyfajta magyarokkal szembeni paranoiát lát a tárca képviselőinél. „Amikor a külüggyel tárgyalok, mindig van egy fenntartás, mi szerint mi, magyarok nem veszélyeztetjük-e ezzel a célirányos kisebbségi munkánkkal az ország integritását” – mondta, és hozzátette, a tárca egyfajta biztonsági kockázatként tekint a magyarokra. Bukovszky azonban kiemelte, valójában nincs ok a tárca részéről erre az óvatosságra. „Nem azért vagyunk, hogy kétségbe vonjuk az alkotmányos jogokat, hanem azért, hogy ezeket a legmagasabb szintre emeljük” – jelentette ki. Maga Káčer a közelmúltban arról beszélt, Magyarország szomszédainak van oka a paranoiára, amivel a magyar állam esetleges területi követeléseire utalt. Bukovszky erre reagálva elmondta, a szlovákiai magyar politikumnak az ilyen kijelentésekre reagálnia kell, de nem szabad, hogy egy ilyen megnyilvánulás miatt megszakadjon a felek közti kommunikáció.

A háború hatása

A stúdióbeszélgetés másik vendége, Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke, korábbi romaügyi kormánybiztos, aki a Híd alelnöki tisztségét is betöltötte, elmondta, elsősorban a miniszterelnöknek kellene sürgetnie a kisebbségi törvény elfogadását. Káčer kijelentéseivel kapcsolatban arra mutatott rá, a szlovák külügyi tárcának kormányoktól és miniszterektől függetlenül van egy erős atlantista, európai integrációt hangsúlyozó vonala. Ravasz szerint azonban Európa-szerte nagyon sokat árt a kisebbségek ügyének az orosz–ukrán háború. „Az a paranoia, amit az okoz, Moszkva az orosz kisebbségeket használta ki arra, hogy megtámadják Grúziát, majd megtámadják Ukrajnát, nem múlik el nyom nélkül” – mondta. Hozzátette azonban, pont az orosz–ukrán háború mutatta meg, hogy ez mennyire helytelen álláspont. „Hiszen az ukrajnai oroszajkú, orosz érzelmű kisebbség nem Moszkva, hanem Ukrajna oldalára állt” – emelte ki. Hozzátette, a nemzetiségi kisebbségeknek a háború után újra ki kell vívniuk, hogy ne destabilizációs, hanem összekötő elemnek tekintsék őket. „Ez a szlovákiai magyarság sorsa is, vagyis hogy összekösse a két országot, ne pedig eltávolítsa” – jelentette ki azzal, sajnos ezt a szlovák külügyminisztérium máig nem értette meg. Ez utóbbinak az oka szerinte az is lehet, hogy pont a szlovák külügy van a legintenzívebb kapcsolatban a magyar kormánnyal. „Ők hallgatják legtöbbet azt a retorikát, ami Budapestről érkezik” – tette hozzá.

Az Új Szó-stúdió legutóbbi adása lapunk Facebook-oldalán nézhető vissza.