Választás 2016: túl sok sokk

Míg a választások előtt az volt a fő kérdés, hogy ki megy el a Smerrel kormányozni, esetleg lehet-e jobboldali többség a parlamentben, a szombati nap mindent átírt. Alig találni pártot, amely ne okozott volna meglepetést vagy csalódást. A magyar politikusokkal készült interjúinkat itt tekinthetik meg.

- Bejutott Kotleba pártja, bent van Kollár mozgalma is

- A Standard pártok nagyot buktak

- Sulík és Matovič a két jobboldali győztes

- Délen katasztrofális volt a részvétel

- Aligha alakul épkézláb kormány

- Előrehozott választások jöhetnek

Nézzük mindezt kicsit részletesebben, előtte viszont vessünk egy pillantást az eredményre:

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221820","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"411"}}]]

Kotleba bemasírozott

A bombameglepetés – egyben a legnagyobb sokk – Marian Kotleba pártjának, a Mi Szlovákiánk Néppártnak (ĽSNS) a mandátumszerzése. Kotlebáékat egyik releváns ügynökség sem mérte még csak a bejutási küszöb közelében sem. Ott voltak, mint az elmúlt évek során bármikor: 2% körül, de inkább alatta.

A választások viszont rácáfoltak a mérésekre: Kotlebáék előzetese számítások szerint 13 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, ugyanis több mint 8%-ot értek el. A pártvezető ezt már egyszer „eljátszotta”, amikor 2013 őszén a semmiből semmi bekerült a megyeelnök-választás második fordulójába, majd ott megverte smeres ellenfelét.

Most hasonlót produkált országos szinten. A szélsőségesek bejutása azért is meglepetés, mivel Kotleba besztercebányai megyefőnökként botrányok sorát produkálta és teljesen inkompetensnek tűnt. A neonáci párttal egyelőre egyik párt sem kíván szóba állni.

Arról, hogy ki is valójában Kotleba, itt olvashat bővebben.

SaS, OĽaNO-Nova

Óriási meglepetés a Szabadság és Szolidaritás és az Egyszerű Emberek előretörése is. Az SaS-t végig a küszöbön mérték, több felmérés 5%-ot sem jósolt nekik. Az OĽaNO-Nova 6% körüli eredményeket hozott a közvélemény-kutatásokban, egy ideig kérdéses volt, egyáltalán elérik-e az 5%-ot. Végül a két pártnak együtt több mint 20%-a lett, és a jobboldal vezető pártjaivá váltak.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221818","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Szintén a protestszavazatok juttatták mandátumhoz Boris Kollár milliárdos celeb mozgalmát, a Sme rodinát (Család Vagyunk). Neki köszönhetően egy bizarr képződménnyel több lesz a parlamentben, teljesen kiszámíthatatlan, hogy 11 tagú frakciója mit fog produkálni.

Rommá lőtt „hagyományosok”

A választás elsősorban a standard, úgymond hagyományos pártok totális kudarcát hozta. A Smer nemhogy 40%-ot, még 30%-ot sem ért el. Mostani eredménye szépen illeszkedik a 2014-es teljesítmények sorába: az elnökválasztáson Robert Fico toronymagas győzelmét jósolták, végül 28%-ot kapott az első fordulóban, az EP-választáson pedig 24%-ot szerzett a Smer.

Az SDKÚ kiesével mindenki számított, ám a KDH kizuhanása felér egy kisebb sokkal. A Kereszténydemokrata Mozgalom egy évtizeden keresztül az a párt volt, amely – történjen bármi – megszerezte a „maga 8%-át”. Ezúttal ha csak tizedszázalékokkal is, de kiesett a parlamentből.

Legalább ekkora meglepetés a Sieť szereplése. Procházkáék a felmérések alapján a jobboldal vezető pártja voltak, ám végül épphogy bejutottak a parlamentbe. Az 5,5% óriási csalódás a párt számára.

Híd, MKP: csalódás

Gyengén szerepeltek a magyar választókat megszólító pártok is. A Híd titkon kétszámjegyű eredményt várt, de minimálisan 8% felettit. Ehhez képest a 6,5% csalódás. Bugáréknak ismét nem sikerült nagyobb mértékben megszólítani a szlovák szavazókat, ráadásul az országostól elmaradó déli részvétel miatt kevesebb magyar voksot kaptak.

Egyebek mellett az alacsony részvétel temette el az MKP visszajutási esélyeit is (4,1%). Berényiék ugyanott vannak, mint 2012-ben és 2010-ben: a 4-5 közötti sávban, de 10-20 ezer szavazattal a küszöb alatt.

Amint az borítékolható volt, az MKDSZ labdába sem rúgott, 0,09%-ot ért el.

A magyar helyzetről bővebben itt olvashat:
CSAK HÉT MAGYAR KÉPVISELŐ LESZ A PARLAMENTBEN. 

Magas részvétel

Meglepetést okozott a vártnál nagyobb részvételi kedv is (59,6%, ez fél százalékponttal több, mint 2012-ben).

Főleg az északabbi járásokban mentek el többen voksolni, már a sokadik választás volt, amikor a magyarlakta vidékeken elmaradt a szavazókedv az országostól – például a Komáromi járásban 48,9%-os volt. Egyebek mellett ezért sem szerzett mandátumot az MKP.

Hogyan tovább?

A választás patthelyzetet okozhat. A Smer hiába szerezte meg a képviselői helyek harmadát, aligha fog tudni kormányt alakítani: az SNS-szel sem lenne többsége. Kotlebáékkal épphogy kijönne, de az jelenleg kizártnak tűnik, hogy velük összeálljon.

A jobboldalnak – vagy annak, ami egy kicsit arra hasonlít – szintén nincs többsége. Az SaS és az OĽaNO-Nova közel 40 képviselője mellé másik 40 kellene, ám ha a Híd és a Sieť mandátumait hozzászámoljuk, ez akkor sem jön ki. Az SNS-szel aligha fognak tudni és akarni összeállni, minimálisan a Híd miatt ez kizárható.

Jelenleg három forgatókönyv látszik reálisnak:

- szakértői kormány
- kisebbségi kormány
- előrehozott választások.

Az első kettővel nincs sok tapasztalata Szlovákiának, a harmadikkal annál több. Valószínűsíthetően egy szakértői kormány vagy egy kisebbségi kabinet is rövid időn belül megbukna, vagyis jó eséllyel előrehozott választások lennének. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy júliustól Szlovákiáé az uniós elnökség, ehhez pedig stabil kormányzat kellene. 

PERCRŐL PERCRE TUDÓSÍTÁSUNKAT ITT BÖNGÉSZHETI ÁT.