Vajon esélyes az előrehozott választás? A Sme rodina törvényjavaslata lehetővé tenné

A választási időszak lerövidítéséről csaknem azóta zajlik a vita, hogy az új kormány a 2020-as parlamenti választás után – akkor még Igor Matovič vezetésével – hatalomra került. Robert Fico, a Smer elnöke már két évvel ezelőtt felvetette, hogy népszavazást szeretne kiírni az előrehozott választásról, és ehhez az ellenzéki képviselők segítségét kérte. Az egykori miniszterelnök kezdeményezéséhez csatlakozott a Hlas, az SNS, és egyéb kisebb, parlamenten kívüli pártok is. 2021 májusára már több mint 585 ezer aláírást gyűjtöttek össze (a népszavazás kiírásához 350 ezerre van szükség), amelyeket aztán leadtak az elnöki palotában.

A hatályos jogszabályok értelmében Zuzana Čaputová államfőnek 30 napon belül ki kellett volna hirdetnie a referendumot, ő azonban úgy döntött, az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel jogi szempontból problémásnak ítélte meg a népszavazási kezdeményezésben feltett kérdéseket. Az Alkotmánybíróság tavaly júliusban igazat is adott az államfőnek, úgy ítélték meg, hogy a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése nincs összhangban a szlovák alkotmány jelenlegi formájával.

Mészáros Lajos egykori alkotmánybíró akkoriban lapunknak elmondta, egyetértett a döntéssel, hiszen az alkotmány 81-es cikkelyében konkrétan meg vannak fogalmazva azok a módok, ahogyan egy megválasztott parlamenti képviselőnek lejárhat a mandátuma, a referendum pedig nincs ezek között.

Ennek ellenére az ellenzék rendkívül élesen bírálta a köztársasági elnököt, és meglepő módon a koalíció sem állt ki mellette egységesen. Igor Matovič és Boris Kollár is sajnálatosnak nevezte az államfő lépéseit, és azt mondták, ők támogatnák a népszavazás kiírását.

Čaputová erre úgy reagált, ha már ilyen egyetértés van az ellenzék és a koalíció között, akkor van egy másik megoldás: a parlamentben el kell fogadni egy olyan alkotmánymódosító javaslatot, amelyben leszögezik, hogy a választási ciklust le lehet rövidíteni népszavazással vagy parlamenti szavazással. Ilyen esetben nem okozna számára problémát az említett referendum kiírása.

Kollár meg is ígérte, hogy ha az ellenzék nem áll elő egy ilyen javaslattal, akkor ő maga fog, még akkor is, ha ezzel megsérti a koalíciós szerződést.

Leváltási jog

Úgy tűnik, hogy a házelnök megtartotta ezt az ígéretét, hiszen egy évvel később, a parlament hamarosan kezdődő ülésén már napirenden van a javaslat, amelyet pártja két képviselője, Miloš Svrček és Petra Hajšelová terjesztett be. A dokumentumban gyakorlatilag az szerepel, amit Čaputová is említett, vagyis a választási időszak referendummal vagy alkotmánytörvénnyel való megrövidítése. A javaslat értelmében ha a népszavazás sikeres lenne, akkor a parlament elnökének az eredményhirdetés után legkésőbb hét nappal be kellene jelentenie az előrehozott választás időpontját. Fontos még kiemelni, hogy bár a törvény csak 2023 januárjától lépne életbe, viszont már a mostani, 2020-tól tartó választási időszakra is vonatkozna, vagyis akár már jövőre is lehetne előrehozott választást tartani.

A beterjesztők a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy ha a választópolgároknak joguk van a képviselőik megválasztására, akkor kellene biztosítani a jogot a leváltásukra is.

„A képviseleti demokrácia csak az adott választási időszak leteltével biztosítja ezt a lehetőséget. Az így megválasztott képviselők ezt követően átveszik az irányítást és a döntéshozatal jogát az adott intézményrendszerben, a polgárok pedig konkrét eszközök nélkül maradnak a választott képviselők leváltását illetően, ha azok nem a korábbi ígéreteikkel összhangban teljesítik a mandátumukat”

– olvasható a dokumentumban.

A Sme rodina képviselői megjegyzik, hogy az Európa Tanács tagországai közül Lichtensteinben és Lettországban is létezik ilyen jogi intézmény.

Lesz-e elég szavazat?

Az alkotmánymódosító törvény elfogadásához legalább 90 szavazatra van szükség a parlamentben, és az aktuális kormányválság miatt nehéz kiszámítani, hogy a koalíciónak végül hány támogatója marad. Még az a ritka helyzet is előfordulhat, hogy a Sme rodina javaslatát több ellenzéki képviselő fogja támogatni, mint ahány kormánypárti.

Ami Kollárék frakcióját illeti, szinte biztos, hogy az összes képviselő támogatni fogja a módosítást, ami újonnan már 20 szavazatot jelent, hiszen a múlt héten csatlakozott hozzájuk Romana Tabák, Ján Krošlák és Jozef Šimko is.

Robert Fico, a Smer elnöke szintén előre jelezte, hogy a teljes frakció beáll a javaslat mögé, ami további 27 voksot jelent. Az egykori kormányfő ugyanakkor azt is megjegyezte, nem hisz abban, hogy Kollár szándékai őszinték.

„Én ugyan nem hiszek neki, de rendben. És ki fog még mellette szavazni az ellenzéken kívül?”

– tette fel a kérdést Fico, hozzátéve, szerinte ez csak egy játék a Sme rodina részéről, ami biztosan nem fog sikerrel végződni. Ő továbbra is abban bízik, hogy a népszavazással lehet elérni az előrehozott választást. A Smer vezetője egyébként az első sikertelen próbálkozás után újra aláírásgyűjtésbe kezdett, ezúttal kissé megváltoztatott kérdésekkel. A második petíciós akcióban már a szélsőjobboldali Republika párt is segédkezett, Fico pedig nyilvánosan is köszönetet mondott Milan Uhrík pártelnöknek, aki korábban még az ĽSNS színeiben politizált.

Az exkormányfő nemrégiben bejelentette, hogy az aláírásgyűjtés lezárult, és újabb 406 ezer aláírást adtak le az elnöki palotában. Hogy Čaputová ezúttal hogy jár el, az a következő napokban fog kiderülni.

Bizonytalan függetlenek

Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szintén pártja támogatásáról biztosította a Sme rodinát, ami további 11 szavazatot jelent.

A Republikát jelenleg 5-en képviselik a törvényhozásban, és bár egyelőre nyíltan nem mondták ki, de a népszavazási kezdeményezésben való segédkezésből arra lehet következtetni, hogy ők is megszavaznák az alkotmány módosítását. Ez összesen 63 szavazatot jelent.

A Republikán kívül jelenleg több olyan szélsőjobboldalinak mondható csoportosulás van, amelyeknél egyelőre nem lehet kiszámítani, hogyan viszonyulnak majd a javaslathoz. Mindenképpen meg kell említeni a Marián Kotleba-féle ĽSNS-t, amelynek a pártelnök elítélése után technikailag megszűnt a frakciója, hiszen a helyére érkező Slavěna Vorobelová végül nem ült be a fasiszták közé. Az egykori ĽSNS-frakció így jelenleg 7 képviselőből áll.

A másik csoportosulást Tomáš Taraba, Filip Kuffa és Štefan Kuffa alkotja. Mindhárman az ĽSNS listáján kerültek a törvényhozásba, de nem sokkal később elhagyták a frakciót, jelenleg mindannyian a Život nevű pártot képviselik. Korábban egy lapon emlegették velük Ján Podmanickýt is, aki a parlamentbe kerülése után nem sokkal elhagyta a Smer frakcióját, idén júliusban azonban visszakapta a tagságát.

A független képviselők közé tartoznak még azok is, akik valamilyen nézeteltérés miatt elhagyták, vagy ki lettek zárva a koalíciós pártok frakcióiból. Az OĽaNO-hoz tartozott Martin Čepček, Ján Mičovský és Katarína Hatraková, a Za ľudíť pedig Tomáš Valášek és Miroslav Kollár erősítette.

Megosztott koalíció

Az imént említett, 15 frakció nélküli képviselő szavazatával sem lenne meg az alkotmánymódosításhoz szükséges 90 szavazat, így tulajdonképpen Kollárnak a koalíciós partnereire is szüksége lesz. A legnagyobb kérdés, milyen utat választ majd az OĽaNO frakciója, amelyet jelenleg 47 képviselő alkot. Az utóbbi időben a Sme rodina és az OĽaNO között szoros volt az együttműködés, ugyanakkor Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke nemrégiben azt mondta, a párt programja értelmében nem kellene egy ilyen javaslatot támogatniuk, ő személy szerint nem is tartja ezt jó ötletnek.

„De mivel egy nagyon bizonytalan politikai helyzetbe kerültünk, ezért a javaslatról biztosan lesznek még tárgyalások”

– jegyezte meg Vetrák néhány nappal ezelőtt.

Felkerestük az OĽaNO sajtóosztályát, és rákérdeztünk, tárgyaltak-e az alkotmánymódosításról, de a megkeresésünkre nem érkezett válasz.

A szavazás során szintén nagyon fontos lehet az SaS álláspontja, amely hétfőn kilépett a kormányból, így technikailag már az ellenzékhez tartozik, viszont Richard Sulík pártelnök szerint minden értelmes javaslatot támogatni fognak, amely a koalíció soraiból érkezik. Az SaS frakciója jelenleg 20 főből áll, mivel azonban Mária Kolíková igazságügyi miniszter lemondott, ezért feltehetően visszatér a parlamentbe, így pedig a Za ľudí képviselőnőjét, Alexandra Pivkovát kiüti a törvényhozásból, aki anno még a tárcavezető helyére ült be. Ezzel az SaS-nek 21, a Za ľudínak pedig mindössze 3 képviselője marad.

Az SaS álláspontjával kapcsolatban felkerestük Ondrej Dostált, az igazságügyi tárca államtitkárát, aki lapunknak elmondta, az SaS-en belül még nem egyeztettek a kérdésről, ezért nem is tudja közölni a pártja álláspontját, pusztán a saját véleményét.

„A választási időszak alkotmánytörvénnyel, vagy egyéb parlamenti szavazással való lerövidítését racionális megoldásnak tartom egy olyan helyzetben, amikor a plénumban már nincs meg a többség a kormány megfelelő működéséhez. A népszavazással való lerövidítést viszont ezzel ellentétben egy felelőtlen, populista intézkedésnek tartom, amely nem illik a parlamentáris demokrácia rendszerébe, és semmiképpen sem szabadna az alkotmány részéve válnia”

– közölte Dostál.

A Za ľudí frakciójának – amely technikailag nem létezik – az álláspontja is kérdéses, de Juraj Šeliga, a párt képviselője korábban elutasítóan nyilatkozott a témáról.

Nyitott kérdések

A koalíció parlamenti többsége a kormányválság miatt veszélybe került, vagyis pontosan az a forgatókönyv állt elő, amely esetében Dostál hasznosnak tartaná a választás időszak lerövidítését. A következő hetek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a kisebbségi kormányzás mennyire lesz működőképes, de például Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter is azt mondta, hogy egyre inkább valószínű az előrehozott választás. Az is kérdéses, hogy Kollárék hajlandóak-e lennének módosítani a javaslatukon, és az SaS támogatásáéért cserébe lemondanak-e a népszavazási opcióról.