V4: a bajkeverők szövetsége

Az 1991-ben megalapított visegrádi csoport első közös célkitűzéseit, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást sikerült teljesíteni, a szövetség tagállamainak – Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia – uniós csatlakozása után a fő prioritás az lett, hogy a négy ország közösen jobban tudja érvényesíteni saját érdekeit, közös hangjának nagyobb súlya legyen az unióban.

„Én a szövetséggel kapcsolatban mindig is szkeptikus voltam. Problematikusnak tartom például, hogy a V4-et soha senki nem vette komolyan. Regionális szövetségnek tartották, amely uniós szinten úgy 2015 környékén, a menekültválság kirobbanásakor hallatott magáról először” – nyilatkozta lapunknak Zuzana Stuchlíková, az Europeum think-thank brüsszeli vezetője.

S a problémák ettől a perctől sokasodtak: Orbán Viktor kormánya megállás nélkül bírálja az Európai Uniót, a lengyel kormánynak is megromlott a kapcsolata Brüsszellel, Csehország hivatalos politikájában évek óta hiányzik az uniópárti politika. Míg Szlovákia ezen a téren kilógott a sorból, az utóbbi hónapok eseményei igazolták, hogy Pozsony sem vehető problémamentes tagállamnak. „Jelenleg a V4-ek legnagyobb problémája, hogy már csak nagyon nehezen fognak megválni a bajkeverő címkétől” – mondta Stuchlíková.

A szövetségnek szerinte megvan a praktikus szerepe, a tagállamok közti koordinációnak köszönhetően sikerült uniós szinten is fellépni a kettős termékminőséggel kapcsolatban, igazi politikai együttműködés a V4-eken belül soha nem létezett. „A tagállamok számtalan közös találkozóján soha semmilyen fontos döntés nem született. Nem hiszem, hogy a négy tagállamnak van olyan pozitív témája, amelyet uniós szinten jelenleg propagálhatna annak érdekében, hogy javítsanak igencsak megtépázott hírnevén” – fűzte hozzá Stuchlíková.