Útteszt: merre vigyen az út Pozsonyból Kassára?

Zsolna, Zólyom vagy Budapest. Ezen a három városon keresztül vezet az út a fővárosból a keleti metropoliszba. Az utat egy 163 lóerős Ford Galaxyval teszteltük – miközben igyekeztünk betartani a sebességhatárokat.

A lényeg: valóban megéri Magyarországon keresztül utazni Szlovákia nyugati csücskéből keletre. Persze minden prioritások kérdése. Ha fő a biztonság és a kényelem, válasszuk a magyar utat, ha viszont minél olcsóbban szeretnénk megtenni a távot, menjünk inkább Zólyomon keresztül. Időben nagyjából ugyanakkor, vagy még hamarább Kassára érünk, ráadásul itt kevesebb az időkockázati tényező. Ha Budapesten vagy az M0-ás körgyűrűn dugó van, már a zólyomi vonal a győztes.

Elvileg azt az utat kellene választanunk, ahol a legmagasabb a sztrádaszakaszok aránya. Ezek az utak ugyanis értelemszerűen nemcsak gyorsabbak, hanem jóval biztonságosabbak és kényelmesebbek is. Az autópályán történő vezetés viszonylag kevésbé terheli meg a sofőrt, emellett pedig kevesebb veszély is leselkedik rá. Nem fordulhat elő frontális ütközés, nincsenek éles kanyarok, beláthatatlan szakaszok, nincsenek gyalogosok, kerékpározók, de traktorok sem, s elvileg vadállatnak sem szabadna egy sztrádán elénk ugrania.

Az autópálya a sofőr idegrendszerén kívül a gépkocsit is jobban kíméli, hiszen jellemzően jobb minőségű az útburkolat, mint az első osztályú utakon. Különösen télen érdemes az autópályát választani, hiszen az útfelületet jobban karban tartják, s mivel nincsenek az úton szerpentinek és nagy emelkedők, így az esetleges jegesedés miatt az utakon előforduló torlódásoktól sem kell tartani.

Látszólag a fentebb leírtak diszkvalifikálnák a „zólyomi utat” – hiszen itt a legalacsonyabb az autópályák aránya –, ám ennek az útvonalnak is megvannak a maga előnyei. Ritkák a dugók és torlódások, a három út közül messze itt a leggyérebb a forgalom, az utolsó 100 km-es szakaszon pedig nagyon jó paraméterekkel rendelkezik a pálya – széles, egyenes út, rendkívül kedvező előzési feltételek.

Az oldalpáron található három cikkben külön-külön, lépésről lépésre elemezzük a három útvonalat, leírva, hol mire számíthatunk, s mire kell vigyázni az adott szakaszokon.

Zsolnán keresztül: lassú, néhol idegtépő és hosszú

Jövőre lesz négy évtizede, hogy elkezdődött a Szlovákiát nyugat–keleti irányban átszelő D1-es autópálya építése, befejezésére viszont még legalább tíz évet várni kell – sőt, kétséges, az utolsó alagútszakasz elkészül-e addig. Jelenleg a Pozsonyt Kassával Zsolnán át összekötő út háromnegyede autósztráda, ám mégsem ajánljuk a Kassára utazóknak.

A fő ok: a legkritikusabb szakaszon, Zsolna és Rózsahegy között nem készült még el az autópálya. Ez a 70 km-es rész az egyik legzsúfoltabb, leginkább balesetveszélyes szakasz Szlovákiában, télen valóságos rémálom.

Zsolnáig OK, utána KO

Az út első, Zsolnáig érő szakasza a legjobb. Nagyszombatig kétszer háromsávos sztráda, utána hagyományos paraméterű négysávos. Az út jó minőségű, a magyarországi autópályákkal összehasonlítva viszont nagyon kevés a pihenőhely és a benzinkút.

A gondok Zsolnánál kezdődnek. A város előtt elfogy a sztráda, igaz, Zsolnán még nem annyira problematikus átjutni, mivel nagyrészt négysávos kerülőutakon mehetünk.

Zsolna után jön viszont a katasztrófa, mely egészen Rózsahegyig tart – csak utána pár km-rel folytatódik a D1-es autópálya. Ezután egészen Szepescsütörtökig egy kompakt, több mint 80 km-es szakaszon haladhatunk, mely viszont paramétereiben szintén nem hasonlítható a magyarországi M1-eshez vagy M3-ashoz. A kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt gyakoriak a tűréshatárt súroló emelkedők, és szinte lépten-nyomon sebességkorlátozásba botlunk. 130 km/h után pár km-rel 110, majd megint 130, nem sokkal később 100, aztán 120… Egy idő után bosszantóak tudnak lenni az első látásra nagyrészt teljesen értelmetlen korlátozások. Télen, hóviharban indokoltak lehetnek, de nyáron?

Keleten használhatóbb

Szepescsütörtöktől Eperjesig egy vegyes szakasz következik. Itt 10-15 km-es sztrádaszakaszok váltják egymást első osztályú utakkal, de ami a legfontosabb: a Szoroskával ellentétben a Branyiszkót nem kell megmásznunk, félprofilban alagút vezet alatta. Ezen a „vegyes részen” gördülékeny a közlekedés, köszönhetően elsősorban a forgalom alacsonyabb intenzitásának.

Az Eperjest elkerülő sztrádaszakasz még nem készült el, így át kell mennünk a városon. Eperjes után ismét folytatódik a D1-es – hivatalosan csak 20 km hosszan, de utána a sztrádára kapcsolódik egy gyorsforgalmi út, ami bevezet minket Kassára.

Télen semmiképpen sem ajánlatos ezt az útvonalat választani, igazából akkor lesz csak konkurenciaképes, ha a Zsolna és Rózsahegy közötti nagyon kritikus szakaszon is megépül a sztráda.

Magyar utakon: biztonságos és kényelmes

Ha beírjuk a Google térképes webszolgálatának útkeresőjébe a Pozsony–Kassa útvonalat, első látásra meglepő eredménnyel szolgál. A kereső három lehetőséget „dob ki”, ezek közül pedig a Pozsony–Budapest–Kassa útvonalat ajánlja.

Meglepő, mert egy szomszédos országon keresztül halad, s a leghosszabb is. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a pálya 80 százalékában sztrádán keresztül vezet az út – ráadásul jó minőségű sztrádán –, akkor már kevésbé csodálkozunk. Illetve mégis: akkor, amikor megnézzük, a közel 500 kilométeres utat hány óra alatt lehet teljesíteni: nagyjából hasonló idő alatt érünk Kassára, mintha a legrövidebb, Zólyomon keresztül vezető utat választanánk. A fővárost megkerülve több mint 100 km/h-s átlagsebességet is elérhetünk.

Régi, de nagyon jó

Pozsonyból autópálya vezet a szlovák–magyar határra, ahonnan kétsávos gyorsforgalmi úton folytathatjuk utunkat – ez 14 km után csatlakozik a Bécs irányából futó M1-esre. A sztrádadíjat az első benzinkúton fizethetjük ki. Szlovákiával szemben nem az autó szélvédőjére ragasztandó matricát kapunk, csak egy blokkot, melyen szerepel az autó rendszáma. A magyar hatóságok ugyanis kamerás rendszerrel figyelik, mely autó jogosult a sztrádahasználatra.

Az M1-es Magyarország legrégebbi – 1964-ben kezdték építeni –, de egyben legjobban felszerelt autópályája. Viszonylag sok benzinkút és pihenőhely szegélyezi.

Az M1-esen szinte végig 130-as tempóval haladva kevesebb mint két óra alatt Budapest előtt vagyunk. Itt találjuk szemben magunkat az útvonal első és egyetlen dilemmájával: az M0-ás körgyűrűn folytassuk utunkat, vagy keresztülmenjünk a fővároson? A válasz: attól függ, mikor utazunk.

Nyílegyenes M3-as

Budapest után az M3-son vezet utunk kelet felé. Itt kevesebb a pihenőhely, mint az M1-esen, de az út minősége ugyanolyan jó, sőt, az M3-as keleti részén, az Alföldön még kényelmesebb a vezetés.

Nyílegyenes út, gyérülő forgalom. Nem csoda, hogy több szakíró is felvetette: az M3-as ezen részén akár növelni is lehetne a megengedett sebességet, az út paraméterei sok helyen a 160-as tempót is lehetővé tennék. Közben ügyeljünk rá, nehogy elfelejtsünk letérni a Miskolcra vezető M30-asra, mivel az M3-as Debrecen és Nyíregyháza irányába megy tovább.

Az M30-as még „üresebb”, mint az M3-as keleti szakaszai, ám a komfortot nem sokáig élvezhetjük, mert Miskolc mellett – az acélvárost kikerüli az út – véget ér a kétszer két sáv.

Innentől kétsávos út vezet Kassára, ám itt is van egy 25 km-es gyorsforgalmi pálya (Forró és a határ között), amelyen a 110-es tempó is megengedett. Gyorsforgalmi út révén a szakasz kikerüli a községeket, ám az út viszonylag kanyargós, sok helyen nem lehet jól belátni, így ha „elkapunk” egy 85-ös tempóval baktató kamiont, gyér forgalomnál is problémánk lehet leelőzni. A határt átlépve 20 km után Kassára érünk. Az egész utat kevesebb mint 5 óra alatt abszolválhatjuk.

Zólyomon keresztül: a leggyorsabb és legolcsóbb variáns

Évtizedeken keresztül a Nyitrán, Zólyomon, Rimaszombaton, Rozsnyón keresztül vezető út volt a Pozsony és Kassa közötti leggyakrabban használt útvonal. A szakasz népszerűségét az északon épülő sztráda kezdte ki, ám még jelenleg is ez az útvonal számít a legrövidebb és egyben a legolcsóbb pályának. Sőt, tesztünk szerint – holtversenyben – a leggyorsabbnak is.

Sztrádával indítunk

Az útvonalat hat, többé-kevésbé konzisztens szakaszra oszthatjuk. Pozsony és Nyitra között autósztrádán, illetve autóúton suhanhatunk, ám ezek minősége hagy maga után kívánnivalót. A Pozsony és Nagyszombat között út (a D1-es) autópályának számít, ám mivel két éve kétszer háromsávosra bővítették, a szokásosnál alacsonyabb standardú lett. A sávok szűkek, nincs leállósáv, középütt beton válaszfal – emiatt is csökkentették 110-re a maximális megengedett sebességet, ami logikus lépés volt. Az út a többi autósztrádához képest kevésbé biztonságos, ráadásul az összes hazai autópálya közül itt a legnagyobb a forgalom, így a szokásosnál jobban oda kell figyelni.

A Nagyszombat és Nyitra közötti R1-es már nem annyira zsúfolt, a sávok szélessége is rendben van, ám az út viszonylag kanyargós – nem csoda, hogy nem felel meg az autópálya-kritériumoknak. Főként a pálya Nagyszombathoz közelebbi felében vannak olyan, sztrádákhoz viszonyítva éles kanyarok, melyek indokolttá teszik, hogy ha lehet, komolyan vegyük a 130-as sebességhatárt.

Az R1-es Nyitra előtt véget ér, utunk folytatásához keresztül kell mennünk a városon. Egy körforgalom és egy szemafor az egész – ám a városból kiérve szembetaláljuk magunkat a forgalmas kétsávos első osztályú utak keserű valóságával. A Nyitrát és a Garamszentkereszt magasságában folytatódó R1-est összekötő út viszonylag jó minőségű, előzési lehetőségeket is kínál – viszont a nagy forgalom rendkívül veszélyessé teszi az előzési manővereket. Ezen a szakaszon nem ritkák a hosszabb-rövidebb kocsisorok sem, ám ha nem „kapunk el” egy traktort, akkor jó esélyünk lesz egy falun kívüli átlagos 80-as tempóra. A szakasz jelszava: türelem.

Az R1-es Garamszentbenedektől folytatódik tovább – a garamszentkereszti szakasz tavalyi átadása után egészen Zólyomig. A pályaszakasz jó minőségű, egy-két viszonylag élesebb kanyarnál 110-es, illetve 120-as sebességkorlátozás van érvényben.

Két óra alatt Zólyomban

Ha minden jól megy, két óra alatt Zólyomban is lehetünk, s az út majdnem fele már mögöttünk van. Zólyom után viszont úgy érezhetjük magunkat, mintha egy másik országba érkeztünk volna. Az út első felében szinte végig sztrádán vagy gyorsforgalmi úton – szeptembertől teljes egészében, lásd keretes írásunkat – haladunk, utána viszont se sztráda, se autóút. Csak pár kilométer erejéig futunk fel egy-egy félprofilú gyorsforgalmi útra.

Zólyom és Gyetva között még viszonylag nagy a forgalom, falvakkal sűrűn szórt területen kanyarog az út, viszonylag kevés az előzési lehetőség. Gyetva után viszont mintha kiürülne az út, ráadásul jóval kevesebb lakott területen haladunk át. Itt, aki akar, jobban rá is léphet, lopva ezzel pár percet a futamidőből.

A „jóvilág” Losonc környékén ér véget. A Losonc és Tornalja közötti szakasz az útvonal egyik leggyengébb láncszeme. Sok falun haladunk át, a gömöri lankákon kanyargó és domboldalra kapaszkodó úton nehéz jó tempóban haladni, ha rossz helyen fogunk ki egy teherautót, akár kilométereken keresztül vánszoroghatunk mögötte. Emellett nem egy helyen silány minőségű az útburkolat is. Szerencsére a szakasz két legkritikusabb pontján – Osgyánnál és Fügénél – elkerülő gyorsforgalmi utat építettek, ezeken a rövid szakaszokon a 100-as tempó is megengedett.

Gyors végjáték

Füge után, a Tornalját elkerülő útra térve gyökeresen megváltozik a helyzet. Az út a dombokról a völgybe „kerül”, többnyire nyílegyenes szakaszokon vezethetünk. Az út széles, jól belátható, a forgalom gyér. Tornalja és Rozsnyó között egy dologra kell csak vigyázni: nehogy letévedjen tekintetünk a tachométerről, ugyanis a kiváló útviszonyok a sebességkorlát méretes átlépésére csábítanak. Vigyázat: ezt a rendőrök is tudják, így nem ritkán mérnek errefelé.

Rozsnyót elkerülve Krasznahorka után a Szoroskára kapaszkodunk fel. Veszélyes szerpentin, s kellemetlen is, főként ha „elkapunk” egy 30-as tempóval araszoló kamiont. A Szoroskán mindenképpen csak akkor előzzünk, ha az megengedett.

A szerpentin után nagyjából ugyanaz érvényes, ami Tornalja és Rozsnyó között. Széles, jó minőségű, hosszú kilométerekre előre jól belátható út. A forgalom érezhetően nagyobb, mint az előbbi szakaszon, és trafippaxok is sűrűbben fordulnak elő. Akármennyire is izzadjon talpunk alatt a gázpedál, igyekezzünk betartani a megengedett sebességet.

A Szoroska és Kassa közötti 60 km-es szakaszon csak négy községen vezet keresztül az út, közülük kettőben 70 km/h a megengedett sebesség. Kassára egy 10 km hosszú kétszer kétsávos gyorsforgalmi vezet be minket.

Nyugodt vezetéssel 5 óra alatt teljesíthető a táv, tempósabb stílussal akár 4 és negyed óra alatt is.