<p>Budapest. Április és május után októberben is narancssárga maradt Magyarország. A Fidesz a vártnál is nagyobb győzelmet aratott a vasárnapi önkormányzati választáson. A részvétel alacsonyabb volt, ami azt mutatja: sokan nem tudtak kire voksolni.</p>
Újabb választáson tarolt a Fidesz
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14132702231779_14.jpg.webp?itok=g7auHuu7)
ÖSSZEFOGLALÓ
Hatalmasat nyert a Fidesz, pedig csak veszíthetett volna. 2010-ben a friss kétharmados hatalom az önkormányzati választásokon is elsöprő diadalt aratott, akkor Budapest mellett a 23 megyei jogú városból 22-ben nyert a Fidesz. Ehhez képest csak rosszabbul szerepelhettek, ám meglepetésre ezúttal is majdnem hozták a négy évvel ezelőtti, elérhetetlennek hitt számokat.
Narancssárga térkép
A 23 legnagyobb városból 20-ban lesz fideszes a polgármester, két helyen szocialista politikus nyert, Békéscsabán pedig egy Jobbik által is támogatott független jelölt. Győrben Borka Zsolt 61 százalékkal újrázott, Debrecenben 56 százalékkal nyert a fideszes jelölt – húsz év után Kósa Lajost Papp László váltja –, Székesfehérváron pedig 65 százalékkal Cser-Palkovics András győzött.
Vasárnap választották a megyei képviselő-testületeket is, a Fidesz valamennyi megyében nyert, egyet kivéve mindenütt abszolút többsége lesz. Ennek a győzelemnek viszont csak szimbolikus jelentősége van, ugyanis alig maradt hatáskör és pénz a megyei önkormányzatoknál. A párt számára ugyanakkor a budapesti győzelem a legjelentősebb (ezzel külön cikkben foglalkozunk).
Bukott baloldal
Előzetesen 5–6 megyei jogú városban vártak baloldali győzelmet, szerencsés esetben még további 3–4 helyen. Ezzel ellentétben csak két jelentősebb városban tudtak győzni a szocialisták: Szegeden – ahol hagyományosan erős az MSZP – a polgármester ismét az MSZP-alelnök Botka László lett, valamint a bányászmúltú Salgótarjánban.
A korábban baloldali fellegváraknak számító Pécsen és Miskolcon is a fideszes jelölt lett a befutó. Míg Budapesten egyezség született az összefogásról, a többi településen a legkülönbözőbb kombinációkban indultak a baloldali pártok – valahol külön és egymás ellen, máshol kisebb-nagyobb koalíciókban.
A vereség után elindult a baloldalon „szennyes kiteregetése”, amely várhatóan a következő hetekben is folytatódni fog. Az országgyűlési és az EP-választás után ugyanis sok probléma kibeszéletlen maradt az ellenzék berkein belül, mivel az „őszinteségi rohamok” az éppen soron következő választáson való jó szereplést – amely mindig elmaradt – veszélyeztették. Az MSZP tegnap Gyurcsány Ferencre támadt, míg a volt miniszterelnök részben a szocialistákat okolta Budapest elvesztéséért.
A Jobbik a második
A Jobbiknak eddig három polgármestere volt, ezentúl 13 lesz. A radikális párt térnyerését nem is annyira ez a szám, mint inkább a megyei közgyűlésekben elfoglalt pozíciók mutatják. A Jobbik szinte mindegyik megyei testületben a második legerősebb párt lett, egyedül Csongrád megyében sikerült megelőznie őket az MSZP-nek.
A szélsőséges párt sikerének egyik magyarázata a baloldal széttöredezettsége – a három baloldali pártra ugyanis együttesen többen szavaztak, mint Vonáék listáira. A Jobbik azért sem lehet elégedett teljesen, mert egyik jelentősebb városban sem sikerült győznie. Előzetesen úgy tűnt, ez Miskolcon sikerülhet nekik, ám jelöltjük végül harmadik lett 20,5 százalékkal. (MSz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.