Újabb osztogatásra készül a kormány, akár 600 eurós minimálbér is jöhet

A családtámogatások növelése, a minimálbér újabb, nagyobb mértékű emelése, az állami és közalkalmazottak fizetésének jelentősebb emelése, az áfa csökkentése bizonyos meghatározott termékkör esetében, újabb foglalkoztatásjavító intézkedések – ebből állhat a kormány következő szociális csomagja. A koalíciós pártok vezetői egyelőre csak nagyon szűkszavúan tájékoztatnak a tervezett intézkedésekről, amelyek talán jövőre léphetnek majd életbe.

Állástalanokon segítenek

A Híd Országos Tanácsa a hétvégén tárgyalt a második szociális csomagról, Bugár Béla pártelnök két irányt említett. „Segíteni akarunk azoknak, akiknek nincs munkájuk, de dolgozni akarnak. A cégek azért panaszkodnak, mert nincs kit felvenniük, miközben tudjuk, hogy mintegy 160 ezer embernek nincs munkája – jelentette ki Bugár. – Aki nem hajlandó dolgozni, nem élvezhet olyan előnyöket, mint aki hajlandó dolgozni.” A másik terület, amit szeretnének a 2. csomagban látni, a kisgyermekes családok támogatása. Részleteket azonban nem árult el, erről előbb a koalíciós partnereiket akarják tájékoztatni.

600 eurós minimálbér?

Robert Fico miniszterelnök a napokban újra a minimálbér emelését nevezte az egyik legfontosabb feladatának. A 2019-es évre vonatkozóan 520 eurós bérminimumot említett, ami a jelenlegi 480 euróhoz képest jelentős ugrás. A következő évekre vonatkozóan azonban a 600 eurós célt tűzte ki. „Mindent meg kellene tennünk azért, hogy fokozatosan elérje az átlagbér 60 százalékát” – jelentette ki a kormányfő. Mivel az átlagbér jelenleg már az 1000 eurós határ közelében van, ez 600 euró minimálbért jelent. „Az a cél, hogy néhány éven belül elérjük a 600 eurót” – állítja Fico. A minimálbér tervezett emelését a munkaadói szövetségek bírálják a legélesebben. A Munkaadók Szervezeteinek Szövetsége (AZZZ) egyelőre nem akart véleményt mondani Fico ötletéről. „Egyelőre csak az 520 eurós javaslatról hallottunk, a második szociális csomagról még nem kaptunk tájékoztatót, nem láttuk a szükséges hatástanulmányokat” – jelentette ki tegnap Oto Nevický, az AZZZ elnökségének tagja.

Ezüst gazdaság

A munkaadókat egyre jobban kínozza a munkaerőhiány, és a kilátások sem a legjobbak. A következő években ugyanis egyre kisebb létszámú évfolyamok lépnek a munkaerőpiacra, ami csak fokozni fogja a munkaerőhiányt. A munkaadók készülnek az úgynevezett „ezüst gazdaságra” is. „A demográfia azt mutatja, hogy a fiatalok száma egyre csökken. A munkaerőhiány miatt a jövőben fel kell készülni a szeniorok intenzívebb foglalkoztatására is, viszont szükségük lesz bizonyos digitális képzésre” – jelentette ki Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának elnökhelyettese.
 

Bértábla márciusban?

A közalkalmazottak és az állami alkalmazottak fizetésének rendezését március végére ígérte a kormány. A bértáblában a legalsó osztályokba tartozók fizetése ugyanis jelenleg a minimálbér alatt áll. Ugyan a munkaadók kötelesek a minimálbér szintjére kiegészíteni azok fizetését is, akik a bértábla alapján annál kevesebbet keresnek, viszont így sok esetben ugyanannyit keres az általános iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott, mint az, akinek érettségije van. „Várjuk a közalkalmazotti bértábla bemutatását” – jelentette ki tegnap Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke. A bértábláról csak ezt követően kezdődnek az egyeztetések, amelyek szerinte akár szeptemberig is eltarthatnak.

Csökkentett áfa

Robert Fico bizonyos termékek esetében csökkentené az általános forgalmi adót. Példaként a pelenkát, a tejport és a bébiételt említette. A tervezetről nem árult el részleteket Ján Richter szociális ügyi miniszter sem. „Én azokat a termékeket javasolnám, amelyek a fiatal családokat, a gyereknevelést érintik” – jelentette ki tegnap Richter.

Lesz miből osztogatni?

A második szociális csomag feltehetően reakció a Pénzpolitikai Intézet (IFP) legújabb előrejelzésére. Eszerint idén mintegy 150 millió euróval nagyobb bevétele lehet az államnak a tervezettnél, jövőre pedig csaknem 300 millió euróval nőhet a büdzsé bevételi oldala. Elemzők szerint ezek többé-kevésbé reális elvárások, hacsak nem történik jelentős változás a világgazdaságban. „A bérek és a fogyasztás növekedésének köszönhetően nőnek majd az államkassza bevételei” – mondta Marek Gábriš, a ČSOB elemzője a Pravda napilapnak. A Költségvetési Tanács szerint azonban az állami költségvetés kockázatai a GDP 0,6–08%-át teszik ki, vagyis mintegy 500 millió euró bevételre nem számíthat teljes mértékben az állam. (lpj, TASR, SITA)