Újabb megszorítások nélkül teljesen eladósodhatunk

Ahhoz, hogy a közpénzek állapota a következő években is fenntartható pályán mozogjon, a költségvetési konszolidációnak folytatódnia kell. Amennyiben a kormány az eddig életbe léptetett módosításokon túl nem foganatosít további megszorító intézkedéseket, a helyzet kezelése gyorsan kicsúszhat a kezükből, ami azt eredményezheti, hogy a deficit összege ismét gyorsan emelkedni kezd. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, az sem kizárt, hogy az adósságszint minden eddigi negatív rekordot megdönthet, figyelmeztetnek a Költségvetési Felelősség Tanácsának szakemberei az aktuális elemzésükben, ami Szlovákia középtávú kilátásait összegzi.

Romló hiány, növekvő adósság  

Szlovákia már most túllépte az Európai Unió által meghatározott, úgynevezett maastrichti adóssághatárt, amelyet a GDP 60 százalékánál maximalizáltak. A Költségvetési Felelősség Tanácsának számításaiból azonban az következik, hogy az ország helyzete a következő években még ennél is borúsabb lehet. Amennyiben a kabinet nem eszközöl gyors irányváltást az általuk diktált, egyelőre nem túl sikeres gazdaságpolitika terén, akkor a bruttó államadósság 2027-ben megközelítheti a 100 milliárd eurót, ami már a GDP közel 67 százalékának felel meg, 2029-re pedig a 74 százalékot is túlléphetjük. A tanács ennek kapcsán arra figyelmeztet, ha ez a negatív forgatókönyv megvalósul, akkor Pozsony egy olyan helyzetben találhatja magát, amire az önálló Szlovákia létrejötte óta nem volt példa. A közgazdászok szerint az még az elszabadult hiánynál is rémisztőbb, hogy mindez egy olyan időszakban következhet be, amikor a prognózisok sem jelentős gazdasági visszaeséssel, sem más rendkívüli válsággal nem számolnak.

Bár a Szlovák Nemzeti Bank nyári előrejelzése ennél valamivel derűlátóbb volt, abban a jegybank szakemberei is egyetértenek a Költségvetési Felelősség Tanácsának munkatársaival, hogy újabb konszolidáció nélkül egyáltalán nincs esély érdemi javulásra. Az elemzők szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ilyen körülmények között az államadósság finanszírozása is egyre többe kerül, hiszen sokkal drágábban jutunk hitelhez.

Az adósságválság valószínűsége

Jelen körülmények között a tanács nagyjából 10 százalék felettire becsüli a kockázatát annak, hogy az állam hosszabb távon fizetésképtelenné váljon. 

„Ha a közpénzek állapota nem javul, akkor ez a kockázat 2040-re jócskán meghaladja majd az 50 százalékot. Ez nem azt jelenti, hogy garantáltan bekövetkezik az adósságválság, az azonban határozottan intő jel, hogy a valószínűség folyamatosan nő” 

– hangsúlyozta Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja, aki azt is megjegyezte, hogy a hiány növekedéséhez a következő években több tényező is hozzájárulhat. Ilyen például a védelmi kiadások emelése, a hosszú távú ápolási reform finanszírozása, valamint több, korábban átmenetileg bevezetett intézkedés kifutása, amitől a döntéshozók gyors bevételnövekedést vártak, köztük a munkáltatók által fizetett egészségbiztosítási járulék emelése, valamint a bankokra kirótt magasabb adókulcs. A tanács aktuális prognózisa egyébként sokkal kedvezőtlenebb, mint a tavasszal közzétett összegzésük. Ez elsősorban a közszférában tetten érhető gyorsabb bérnövekedés, az egészségügyi kiadások emelkedése, valamint a kutatás-fejlesztési projektek kibővített költségvetésének számlájára írható. Az ütemesebb fizetésemelésnek azonban vannak előnyei is, hiszen ezáltal az állam adó- és járulékbevételei is nőnek, ez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a kiadások összegét.

Szűkülő mozgástér

A tanács úgy véli, ahhoz, hogy a kabinet tartani tudja saját hiánycéljait 2027-ben, mintegy 1,2 milliárd euró, 2028-ban pedig további egymilliárd euró értékben kellene takarékossági intézkedéseket foganatosítaniuk. 

„A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy a legegyszerűbb megoldásokat már ellőtték. A korábbi megszorító csomagok főként adó- és járulékemelésekre épültek, ami nemcsak a vállalkozások versenyképességét rontotta, hanem a háztartások anyagi helyzetét is. Ennek következtében a pénzügyminisztérium mozgástere jelentősen szűkült. A következő körben inkább az adórendszer átalakítására, valamint a szociális kiadások megvágására lenne szükség” 

– mutatott rá Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki egyúttal azt is elismerte, hogy a közelgő 2027-es választás árnyékában nem tartja túl valószínűnek, hogy a politikusok ilyen, a választók körében igen népszerűtlen módosításokat léptessenek életbe.

(td)