Új Szó-stúdió: ki okozza az inflációt, Moszkva vagy Brüsszel?

Az Új Szó-stúdió vendégei (balról): Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem Gazdasági Karának dékánja és Gál Zsolt politológus, közgazdász, a pozsonyi Comenius Egyetem Politológiai Tanszékének oktatója (Miroslav Mikas felvétele)
Pozsony |

A szakértők szerint a világjárvány miatt megugró infláció elszabadulását Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja okozta. Ehhez azonban az Európai Unió által Moszkvára kivetett szankcióknak vajmi kevés köze van. Az áremelkedés valamikor a jövő év közepén állhat le.

Az Új Szó-stúdió beszélgetéssorozatának legutóbbi adásában az infláció okait és hatásait elemeztük. A műsorban Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem Gazdasági Karának dékánja elmondta, bár a pénzromlásnak több formája van, a polgárok a fogyasztói inflációt érzékelik leginkább. Hozzátette, mivel például az élelmiszerek tekintetében jelentős drágulás történik, a nyugdíjasok az átlagnál is jobban érzékelhetik a pénzromlást.


A műsor másik vendége, Gál Zsolt politológus, közgazdász, a pozsonyi Comenius Egyetem Politológiai Tanszékének oktatója, aki a Magyar Fórum alelnöke is egyben, pedig rámutatott, a fogyasztói inflációba nem számolják bele például azt, mennyivel emelkednek a lakóingatlanok árai, de az értékpapírok drágulását sem veszik figyelembe. „Ahogy a műkincsekét sem” – tette hozzá.

Az Európai Unióban októberben 11,5 százalékra nőtt az infláció, amivel már a kilencedik hónapja haladta meg a korábbi rekordot. A pénzromlás az unióban a szeptemberi értékhez képest hattized százalékponttal nőtt. Az Eurostat szerint októberben Szlovákiában 14,5 százalékos volt az infláció, míg szeptemberben, a Szlovák Statisztikai Hivatal szerint, ez a szám 13,6 százalék volt. Az uniós statisztikai hivatal szerint Magyarországon 21,9 százalék volt az áremelkedés üteme, Csehországban pedig 15,5 százalékos inflációt mértek.

Szankciók és infláció

A magyar kormány igyekszik azt kommunikálni, hogy az unió által Oroszországra kivetett szankciók okozzák az inflációt. Az oroszok ukrajnai inváziója miatt Moszkvára kivetett korlátozó intézkedéseket a magyar kabinet plakátjain például bombaként ábrázolják. Gál ezzel kapcsolatban elmondta, maguknak a szankcióknak valójában nincs közük az inflációhoz, az oroszok által kirobbantott háborúnak viszont annál inkább. Rámutatott, az orosz energiahordozókra vonatkozóan alig van érvényben valamilyen szankció: „Egyedül a kőszén az, aminek az Oroszországból való behozatalát az Európai Unió megtiltotta.” Arról is beszélt, a továbbiakban csak az orosz kőolaj tengeri szállítására lép majd érvénybe korlátozás, de ez Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot nem érinti majd, hiszen ide vezetéken érkezik ez az energiahordozó. „A földgázra viszont végképp nincs szankció” – jelentette ki a szakértő. Gál azt is elmondta, a drágulást valójában az okozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje már tavaly nyár óta tudatosan korlátozta az energiaszállításokat, amivel felhajtotta az árakat, ezzel pedig már akkor az idén februárban indított háborúra készült. „Gyakorlatilag a Nyugat és az Európai Unió elleni hibrid háború fegyvereként használja az energiahordozókat” – mutatott rá.

Dudás ezzel kapcsolatban arról is beszélt, a termékek és a szolgáltatások árainak emelkedésével az energiavállalatok járnak jól, hiszen a cégek és a fogyasztók is drágábban vásárolják tőlük az energiát. A régiónkban felhasznált energia túlnyomó többsége azonban Oroszországból származik, így végső soron az áremelkedésből származó többletbevétel ott csapódik le. Arra is rámutatott, bár az oroszok által exportált energiahordozók fizikai mennyisége csökkent, de Moszkva ebből származó bevétele még növekedett is, hiszen ilyen mértékben drágították meg például a földgázt. „Sajnálatos módon az európai fogyasztók finanszírozzák Putyin ukrajnai háborúját” – egészítette ki Gál, aki szerint ezt Moszkva nem lesz képes sokáig fenntartani, hiszen elveszti Európát, mint a legnagyobb olyan piacát, ahol az energiahordozóit el tudta adni. Rámutatott, összeurópai szinten a háború előtt Oroszországból jött a felhasznált földgáz 41 százaléka, ez most 6 százalékra esett vissza.

Az infláció további okai

Gál arról is beszélt, az infláció további okai között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatt a világ államai nagyfokú költekezésbe kezdtek, amivel a pandémia gazdasági következményeit akarták ellensúlyozni. Ennek fedezésére állampapírokat bocsátottak ki, vagyis hitelt vettek fel. „Emiatt nagyon sok pénz került a gazdaságba” – tette hozzá azzal, hogy a pandémia miatt az emberek gazdasági aktivitását akadályozták a járványügyi intézkedések, így ők sem tudták elkölteni a pénzüket. „Amikor pedig feloldották a korlátozásokat, akkor egyszerre szabadult rá a gazdaságra ez a többletpénz” – magyarázta, és hozzátette, ehhez a pénzmennyiséghez képest nem állt rendelkezésre elegendő áru és szolgáltatás. Dudás az infláció okai között említette, hogy szintén a pandémia miatt, akadozni kezdtek a globális ellátási láncok. „Például az autógyártást akadályozta, hogy nem volt elegendő csip” – mutatott rá azzal, hogy az autógyárak emiatti leállása tovább fokozta az adott termék, így a járművek hiányát. „Lehet, még ezt is megúsztuk volna egy kezelhető szintű inflációval, de a lehető legrosszabb pillanatban ehhez hozzájött az orosz–ukrán háború, ami pedig az energiahordozók árrobbanásához vezetett” – magyarázta.

Gyógyír a drágulásra

Gál arról is beszélt, az infláció ellen két fronton lehet védekezni. Az egyik, egyfajta tüneti kezelés, amikor az államok a lakosságot próbálják megvédeni a drágulás következményeitől. A másik lehetőség, hogy a jegybankok kamatot emelnek, így a piacra zúduló pénzmennyiséget visszafogják. „El kell adniuk a kötvénykészletük egy részét vissza a piacra. Ezzel visszahúzzák a kint lévő pénz egy részét. A kormányoknak pedig el kell kezdeniük spórolni” – fejtette ki a szakértő. A két megközelítés azonban ellentmond egymásnak, hiszen az inflációnak kitett lakosság megsegítésére pont az állami támogatás eszköze áll rendelkezésre.

A bizonyos termékekre bevezetett hatósági ár Dudás szerint a tüneti kezelés kategóriába esik, ráadásul az ilyesmi deformálja a piacot. Példaként azt említette, a Magyarországon bevezetett benzinársapka azt okozta, hogy benzinkutak zártak be. Szerinte a hatósági áraknak csak rövid távon van értelme. Gál hozzátette, ha működne az inflációnak az ilyen módszerrel való kezelése, Magyarországon alacsonyabb lenne a drágulás mértéke, mint nálunk, de ennek pont a fordítottja igaz. A közgazdász azt javasolta, az ilyen intézkedéseknek akkor van értelme, ha azokat célozzák meg, akik leginkább rá vannak szorulva a segítségre. Az Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter nevével fémjelzett inflációellenes csomag, amelyben egyebek mellett a gyermekek utáni támogatást növelik meg, Dudás szerint az államháztartási hiány növekedéséhez fog vezetni. Gál azonban hozzátette, a szlovák államkassza állapota sokkal inkább függ például a német gazdaságtól, mint attól, hogy a pénzügyi tárcánál milyen módon igyekeznek ezt „kreatív könyveléssel” alacsonyan tartani.

Dudás arról is beszélt, jövőre várhatóan stabilizálódnak az energiaárak. 2023 közepén ezért az infláció növekedése megáll. „Ha semmirossz, vagy váratlan nem történik, akkor az év második felétől az inflációnak el kell indulnia folyamatosan lefelé” – magyarázta.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!