Úgy néz ki, senkire sem erőszakolják rá a kvótákat

A 27 uniós tagország vezetője pénteken azzal a céllal ült össze Pozsonyban, hogy megvitassa, hogyan lábaljanak ki az EU-val szembeni bizalomvesztés, a brexit és a menekülthullám okozta válságból. Az egynapos, informális találkozó egyetlen konkrét eredménnyel járt: beharangozták az úgynevezett Pozsonyi útitervet, mely az elkövetkező időszak fő uniós prioritásait hivatott bemutatni. A terv az unió egységét igyekszik egyértelművé tenni, fő sarokpontjait a külső és belső védelem erősítése, a migrációs válság kezelése, a gazdasági és szociális biztonság felszámolása, valamint az ígéretes jövőkép a fiatalok számára. Az uniós csúcsvezetők többnyire pozitívan nyilatkoztak a találkozó után. Angela Merkel német kancellár kifejtette: Európa jelenleg válságban van, így elengedhetetlen volt, hogy megegyezzenek egy közös, az elkövetkező hónapokra vonatkozó tervről. A pozsonyi tárgyalás szerinte konstruktív volt, az „együttműködés szellemében“ vitáztak. Szerinte épp Pozsony városa szimbolizálja majd a szorosabb együttműködés kezdetét. A visegrádi országok közös nyilatkozattal készültek a csúcstalálkozóra, a nemzeti parlamentek és az egyes tagországok hangjának megerősítése és döntéseik tiszteletben tartása mellett egyebek mellett a migráció kezelését és hatékony biztonsági intézkedéseket követeltek. A nyilatkozatnak nem volt rossz a fogadtatása, Angela Merkel is pozitívan szólt róla, ráadásul több követelés a Pozsonyi útitervben is helyet kapott – például a V4-ek számára egyik legfontosabb is, hogy szélesebb körű egyetértésre kell törekedni a migrációs politikában, és közös megoldásokat kell keresni ott is, ahol megosztottak a tagországok. A V4-es vezetők a találkozó után elégedetten nyilatkoztak. Robert Fico – ahogy az várható volt – óriási diplomáciai sikerről beszélt, Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint sikerült változásokat elérni az EU politikai agendájában, és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is örömét fejezte ki, hogy sok dolgot sikerült keresztülvinniük. Egy V4-es kivétel volt: Orbán Viktor magyar kormányfő egy kifejezetten negatív hangvételű sajtótájékoztatón sikertelennek nevezte a csúcstalálkozót. Más okból, de hasonlóan eredménytelennek nevezte a találkozót az olasz kormányfő is. Matteo Renzi azt mondta: a brexit után Európának reagálnia kellett volna, nem pedig az időt húznia. „A migrációról eddig Európa sokat beszélt, de keveset tett az ügyben” – mondta az olasz politikus, aki megállapodást sürgetett a migránsokat elindító afrikai államokkal. V4-es részsiker a csúcson Orbán Viktor péntek este úgy nyilatkozott: az uniós csúcson többet beszéltek a menekültek szétosztásának gyorsításáról, mint a határon történő megállításukról. Csupán azt nevezte pozitívumnak, hogy az uniós vezetők megegyeztek a Bulgáriának történő segítségnyújtásban – a balkáni tagállam Törökországgal közös határain ugyanis nő a migrációs nyomás, és egyre nagyobb forrásokat emészt fel a határvédelem. A magyar kormányfő szerint a migrációs válság kezelésében Németország és Görögország játszik csúcsszerepet – előbbi mindaddig vonzó lesz a migránsok számára, míg nem állapítanak meg egy felső befogadási határt, utóbbinak pedig meg kell akadályoznia, hogy a bevándorlók az európai kontinens belsejébe folytassák útjukat, ám ezt Orbán szerint nem teszi meg. Belpolitikai célok A csúcs zárónyilatkozata ugyanakkor épp arról beszél, hogy az EU soha többé nem engedheti meg magának a tavalyi, ellenőrizetlen hullám megismétlődését, és csökkenteni akarja a szabálytalanul érkező migránsok számát. Emellett az is szerepel benne, amit a V4 közös nyilatkozatban követelt: a külső schengeni határok ellenőrzésének megerősítése. Orbán nyilatkozata meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy a V4-ek többi tagja elégedetten nyilatkozott a csúcs után. Elemzők szerint viszont belpolitikai szempontból logikus a magyar kormányfő értékelése: ha beismerné, hogy az EU bevándorláspolitikája épp abba az irányba változik, melyet Orbán is szeretett volna, nem folytathatná az EU-t támadó népszavazási kampányát. A kötelező kvóták elleni kampány már eddig is több milliárd forintot emésztett fel. Kiska beszólt Orbánnak A többi V4-es kormányfő nem reagált Orbán sajtótájékoztatójára, Andrej Kiska szlovák államfő azonban élesen bírálta a magyar kormányfőt, politikai haszonszerzéssel vádolva őt. Kiska szerint Orbán a csúcs értelmét és céljait vonta kétségbe, mikor sikertelennek bélyegezte a találkozót, és ezt igazságtalannak érzi a résztvevőkkel szemben. „Mindannyian tudjuk jól, hogy az Európai Unió eszméjének nem csak a hibák, tévedések, vagy azok a problémák ártanak, amelyeket az élet hoz magával. Hanem az is, hogy ha a politikusok már nem tudnak egy szép szót sem mondani az EU-ról és annak intézményeiről, Brüsszel pedig szitokszóvá válik. Emellett gyakran csak a saját, hazai céljaikat tartják szem előtt. Nem az unió jobbítása, hanem csupán a hazai választási eredmények, százalékok érdeklik őket, emiatt cinikusan leegyszerűsítenek összetett kérdéseket, vagy túloznak” – jelentette ki az államfő. Hamarosan Pestre megy Kiska éles bírálata némiképp váratlan, hiszen az utóbbi hónapokban minden szlovák és magyar csúcspolitikus igyekezett kiemelni, hogy a két ország kapcsolata sosem volt még ilyen jó, mint most. Információink szerint egyébként a szlovák államfő még az idén hivatalos látogatásra készül Magyarországra. (fm, SITA) MESEŽNIKOV: SZOLIDÁRISABBNAK KELL LENNÜNK AZ UNIÓVAL KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN: A KISIKLOTT VISEGRÁD