Tudatosan torzítanak?

Eduard Kukan külügyminiszter erről az álláspontjáról október 31-én levélben értesítette Walter Schwimmert, az Európa Tanács főtitkárát, Günter Verheugent, az Európai Unió bővítési biztosát és Ralf Ekeust, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi biztosát, a budapesti szlovák nagykövet, Jozef Markuš révén pedig Magyarországot is.

A szlovák sajtóirodának adott tegnapi nyilatkozatában a pozsonyi külügyminisztérium továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy Budapestnek összhangba kell hoznia a kedvezménytörvényt a Velencei Bizottság ajánlásával. Az ajánlásban egyebek mellett az szerepel, hogy egy állam más ország polgárait csak az oktatás és a művelődés terén támogathatja, s csakis a kulturális kötelékek erősítése céljából. A pozsonyi diplomácia sajtónyilatkozata hangsúlyozza, Szlovákia kész a további tárgyilagos párbeszédre.

Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese az Új Szónak elmondta, nem lepte meg a szlovák külügy hozzáállása. „A Velencei Bizottság dokumentumának értékelése után mind a román, mind a szlovák hivatalos vélemény az volt, hogy egyértelműen nekik van igazuk” – nyilatkozta lapunknak Duka Zólyomi, aki szerint az Európai Unió jogászcsoportjának állásfoglalása egyértelműen a kisebbség védelméről szól. „Ez a feszültség Szlovákia és Magyarország között nem olyan nagy, mint Románia és Magyarország között, de a kérdések tisztázására valóban csak a párbeszéd az egyedüli út. Bízom benne, hogy a szlovák külügy elfogadja majd, hogy a státustörvény nem jelent veszélyt Szlovákia számára” – mondta Duka Zólyomi, majd hozzátette: a státustörvény megítélésénél a határon túli magyarok szabad identitásválasztásából kell kiindulni. „Azokhoz az előnyökhöz, amelyeket Magyarország nyújt, s ehhez senkinek semmi köze” – összegezte véleményét az Új Szónak Duka Zólyomi Árpád. (jéel, t)

A Velencei Bizottság következtetéseiből

- A kisebbségek védelméért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelőséggel. A Bizottság tudomásul veszi ugyanakkor, hogy az anyaállamok szintén szerepet játszanak kisebbségeik védelmében és megőrzésében, az őket összekötő nyelvi és kulturális kötelékek szorosan tartásának céljával. .

- Az állam kibocsáthat idegen állampolgárokra vonatkozó jogi aktusokat, ha ezek hatása határain belül érvényesül.

- Az állam nem ruházhat kvázi hivatalos feladatokat egy más államban bejegyzett nem kormányzati egyesületre. Bármilyen igazolás az állampolgárság szerinti államban csak a konzuli hatóságoktól szerezhető meg

- A kisebbségeknek nyújtott kedvezményes bánásmódot szabályzó egyoldalú intézkedések, a lakóhely szerinti állam beleegyezése nélkül nem érinthetnek olyan területeket, amelyeket kétoldalú szerződések már szabályoznak.

- A kisebbségekhez tartozó személyeknek az oktatás és kultúra területén az anyaország annyiban biztosíthat kedvezményes bánásmódot, ha ez a kulturális kapcsolatok erősítésének legitim célját követi és e célhoz mérten arányos. (i-t)