Közélet

Trianon ’98

Hogyan látta a korabeli magyar közvélemény az aláírt békeszerződést? Mit árulnak el a történelmi Magyarország különböző pontjain élő emberek érzései? Hogyan változtatta meg sorsukat a békeszerződés?
Sánta Szilárd

2018. június 3. 19:07

Trianon
- Fotó: Fortepan

1920. június 4-én de jure befejeződik a háború, aláírják a békeszerződést a versailles-i kastélykert Nagy Trianon palotájában. A 14 részes szerződés második része tartalmazta az új határokat: Magyarország területe az egyharmadára, 282 ezer km²-ről 93 ezer km²-re (Horvátországot nem számítva), a lakosok száma pedig 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. Az ország súlyos gazdasági veszteségeket szenvedett el. A bányák, a jó minőségű szántóföldek, erdők nagy része az utódállamokhoz került. Az etnikai elv érvényesítésének a mellőzése sokak számára elfogadhatatlanná tette az új helyzet elfogadását. Később ez az igazságtalanság oda vezetett, hogy a magyar külpolitika erősen elkötelezett volt a revíziós törekvések mellett. (Romsics Ignác: Magyarország története) A 20. század legtragikusabb eseményét, ezt a hatalmas veszteséget, traumát máig nem sikerült feldolgozni. „A Trianonról szóló történeti diskurzus ezért sok elemében folklorizálódott. Olyan meseszerű elbeszélések születtek, amelyek (…) ma is befolyásolják, sőt meghatározzák a társadalom nagy részének történeti tudatát.” (Ablonczy Balázs: Trianon-legendák) Ezek az elbeszélések egészen máig alakítják az emlékezetpolitikát, és meghatározzák a Trianonról való beszédet. 

A Trianon arcai című kötet arra tesz kísérletet, hogy korabeli forrásokra – naplókra, levelekre és visszaemlékezésekre – támaszkodva a hétköznapok és a személyes tapasztalat felől próbálja megragadni a történelmet; azt mutatja be, hogyan élték meg az emberek a „második Mohácsot”. Ezek a források olyan perspektívából mutatják meg az eseményeket – „minden szubjektivitásával és sokszínűségével együtt” –, amely helyenként eltér az elit vagy a hatalom narratívájától. „Az új határokon kívül és belül rekedt különféle identitású emberek sokféleképpen élték meg az impériumváltások hatásait, azonban e tapasztalatok egykori sokszínűsége mára szinte teljesen elveszett. Magyarországon a békekötés után, a két világháború között regnáló politikai hatalom alapvetően a Párizs környéki revíziójára építette programját.” A kötet újszerűsége abban áll, hogy az eddigi központi eseményekre és szereplőkre fókuszáló kutatási eredményekhez a személyektől származó forrásokkal a mindennapok helyzetét teszi átélhetővé. A szerkesztők az összeállítás nehézségei közt említik, hogy kevés személyes dokumentum állt rendelkezésükre, mivel a levéltárak és a múzeumok eddig kevés figyelmet szenteltek a hétköznapi emberek hagyatékának. 

Trianon alulnézetből

2018. május 5. 15:25

Trianon alulnézetből

A szerkesztők figyeltek az arányokra, ezért a történelmi Magyarország különböző helyeiről találunk „emléknyomot” arról, hogyan élték meg az emberek a Monarchia szétesését. Az első fejezet naplórészletekből, a második visszaemlékezésekből áll, a harmadikban levelezéseket, egyéb személyes és félhivatalos dokumentumokat olvashatunk – a fejezeteket a kronológia strukturálja. Az Előszóban úgy fogalmaznak a szerkesztők, hogy az a fontos kérdés, „hogyan lehet a békeszerződés történelmét az eddigiekhez képest másként, több szemszögből, a környező országok és a történelmi Magyarország kisebbségeinek a szempontjait is figyelembe véve ábrázolni.” 

Azt, hogy milyen hatással volt a „nemzeti tragédia” a mindennapokra, két felvidéki visszaemlékezés példáján mutatjuk be: Faragó Ödön kassai színházigazgatónak A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története 1918. évtől a szovjet felszabadítási harcokig című visszaemlékezéséből olvasható egy részlet. Faragó írásából megtudjuk, hogy élték meg a kassaiak az 1918–1919-es impériumváltást, és ez az esemény milyen hatással volt a kassai magyar színházra. Az első világháború alatt hozzászoktak ugyan a váratlan helyzetekhez, de az igazi küzdelem a Nemzeti Tanács megalakulásával vette kezdetét – írja Faragó. A direktor tömören így fogalmaz a felelősségéről: „Erős felelősség terhel. Színház, előadások, 150 ember kenyere.” Feszült légkörben zajlott minden bemutató: 1919. január 12-én Lehár Pacsirta operettjének bemutatóján a cseh rendőrtiszt azt kérte, hogy a csárdásjelenetben a nők vegyék le a piros-fehér-zöld szalagokat. A piros szalagokat eltávolították. A kompromisszumok sora folytatódott, szlovák nyelvű előadások következtek. Faragó visszaemlékezéséből kiderül, hogy nagy nyomás alatt igyekezett egyensúlyozni, és a társulat megtartása volt a legfontosabb szempont. A március 15-ei megemlékezést a cseh rendőrség szétkergeti, a kokárdát még a gyerekekről is letépik. Az alábbi részlet is jól érzékelteti a színházigazgató szorult helyzetét: „Február 21. A színlapkihordómat megverték. A színlapokat összeszakították. Megjelentek a kettős nyelvű rendeletek. Kettős nyelvű színlapokat kellett nyomtatnom, persze a »Nem, Nem, Soha« csoport hazaárulással vádolt meg.” A színházbezárás állandóan napirenden volt. Smetana Eladott menyasszonyának a bemutatása csak rövid enyhülést hozott a fagyos viszonyokba. Ha Turócszentmártonban jó magyarnak tartották, akkor magyar részről érték támadások.

Páldi Vilmos felvidéki tanító 1918–1938 közötti feljegyzései is felkavaró olvasmány. Páldi – Nyitrán tanítóként – más stratégiát választott, kevesebb kompromisszumot kötött, igaz, nem volt intézményvezető, de három gyermekéről így is gondoskodnia kellett. A Nyitrára érkező csehek rögtön „vandál módon viselkedtek a magyarul beszélőkkel szemben”. A hivatalok ellehetetlenítették, hogy magyar napilap jusson el Nyitrára. Páldi megteremtette a Hír című napilapot, melyet nem sokkal később, az augusztus 20-i vezércikk miatt betiltottak. A nyitrai fiúiskolába rendszeresen ellátogattak a csehszlovák „školský inšpektorok”, előfordult, hogy a tanítók véleményét jegyzőkönyveztették az iskola tannyelvéről. Páldi hosszan idéz a jegyzőkönyvből: ebből pontosan kiderül, milyen döntéshelyzetbe kerültek a tanári kar tagjai. Páldi nyitrai időszaka szomorú krónikája annak, hogy a lelkes tanárt miként szorítják ki az oktatásból, s végül – 44 évesen – nyugdíjaztatják. 1925-től Vágsellyén, ahol kántorrá választották, végig hű maradt magyarságához, s büszkén jegyezte le: „családom minden tagja magyar maradt, magyar nevelést kapott”.

Csak egy mondat Trianonról

2018. január 24. 12:06

Csak egy mondat Trianonról

Kunt Gergely – L. Balogh Béni – Schmidt Anikó (szerk.): Trianon arcai – Naplók, visszaemlékezések, levelek. Libri Kiadó, 2018. 468 oldal.

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Vadkerti Imre

Trianonról írnak dalt Vadkerti Imréék

b

Tragédia: lezuhant a hídról az autó, egy személy életét vesztette

mm
Frissítve

Matovič megegyezett a fitneszközpontok tulajdonosaival

Jozef R.-t vádolta meg az ügyész Ernest Valko ügyvéd meggyilkolásával

pénz euró

Áprilisban 60 935 személy szorult szociális segélyre

koronavírus vuhan

Vuhanban 6,5 millió tesztet végeztek 10 nap alatt

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.