Kultúra

Trianon alulnézetből

Budapest | Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, „alulnézetből”, átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
MTI

2018. május 5. 15:25

Réthey Ferenc: a Magyar Szent Korona országainak etnográfiai térképe az 1880. évi népszámlálás adatai alapján. (Fotó: Wikimedia)

 „Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapjaiban” – mondta Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője, a levéltár kutatója. 

A forrásgyűjteményben a történelmi Magyarország különböző területeiről származó kortársak, köztük

hivatalnokok, földműves, karnagy, rönktéri művezető, alispánfeleség, tanítónő, katonatiszt és ügyvédek az 1918 és 1920 közötti impériumváltások és a trianoni békeszerződés életükre gyakorolt hatásairól írt feljegyzései kaptak helyet.

L. Balogh Béni hangsúlyozta: a lehető legteljesebb kép megrajzolásához politikusok, arisztokraták és egyházi méltóságok reflexióiból is válogattak a kötetbe. 

A kutató felidézte, hogy a trianoni békeszerződés előzményeiről, okairól és következményeiről az 1980-as évek első felétől lehetett szabadabban beszélni és írni Magyarországon. A történészeknek először az alapkutatásokat kellett elvégezniük, ezért a témában írt történeti munkák többnyire a politika- és diplomáciatörténetre koncentrálnak. Emellett viszont háttérbe szorult a társadalom reagálásának kutatása, az, hogy miként élték meg a határok megváltoztatását és hárommillió magyar kisebbségi sorba kerülését az egyszerű emberek.

A kötet három szerkesztője - L. Balogh Béni mellett Kunt Gergely és Schmidt Anikó - célja az volt, hogy minél több forrást ismertessen meg az olvasókkal, ezért szinte kizárólag szemelvényeket közöltek az eredeti forrásokból.
A kötetben olvasható források közül a történész-levéltáros Ferencz József kolozsvári unitárius püspök évtizedekig vezetett naplófolyamának beválogatott részletét emelte ki, amelyben a 83 éves egyházi méltóság megható sorokkal festi le az erdélyi város 1918. karácsony estéjén bekövetkező román megszállását. Hozzátette: a többségükben mindeddig kiadatlan magyar nyelvű dokumentumok mellett a kötet két román és egy szerb forrást is közöl, igyekezve ezzel a kizárólagos nemzeti történelmi látószöget egy kelet-közép-európai látásmóddal meghaladni.

Önnek ajánljuk

Hónap végére eldőlhet a magyar koalíció sorsa

SHMÚ: forró és viharos lesz a szerda

Négy jelölt indulhat a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáért

Čaputová fogadta az új amerikai nagykövetet

Súlyos balesetet okozott egy begörcsölt láb - két kisgyerek is volt a kocsiban

Minden szem a kajak négyesre szegeződik a szegedi vb-n

Legfrissebb galériák
Olvasta már?