Továbbra is sok ételt dobunk a szemétbe

Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy egy szlovákiai lakos átlagban évi 100 kilogramm ételt dob a szemétbe, vagyis naponta 270 gramm konyhai hulladékot termelünk (a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ebbe a mutatóba beleszámolták az éttermekben, a hotelekben valamint a munkahelyeken termelt ételhulladékot is). A szakember szerint a leggyakrabban a kenyér, a zöldség, a gyümölcs, valamint a tejtermékek végzik a fekete konténerben, vagyis a háztartási hulladék között.

Káros a környezetre

Sadovská hangsúlyozta: a legnagyobb problémát nem önmagában a pazarlás jelenti, hanem az, hogy a kidobott ételhulladék nagy része szemétlerakatokon végzi. Sokan nem is gondolnák, de a konyhai hulladék lebomlása közben üvegházhatású gázok keletkeznek, melyek károsan hatnak a légkörre. A szakértő szerint sokkal jobb megoldás lenne az ételszemét hasznosítása, vagy komposztálás segítségével, vagy pedig szemétégetőkkel.

Halasztást kértek...

A konyhai hulladék hatékonyabb felhasználásával kapcsolatban a parlament tavaly elfogadott egy törvénymódosítást, melynek értelmében a városoknak és a falvaknak 2021-től be kellene biztosítaniuk az ételhulladék szeparált gyűjtését. Vagyis a megszokott sárga, zöld, kék és fekete kukák mellett újabb konténerek használatára is fel kell készülnünk.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) azonban nemrégiben bejelentette: a járványhelyzet miatt a 2021-es kezdés elképzelhetetlen, így a parlamenttől egyéves halasztást kérnek.

„Az új körülményekre való felkészülést ellehetetlenítette a koronavírus-járvány, és az ezzel járó gazdasági válság is, ami jelentős mértékben lefaragta az önkormányzatok bevételeit”

– olvasható a ZMOS sajtóközleményében.

A szervezet szerint a rendszer technikai biztosítása, és az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárások kiírása költséges, és nem megy egyik napról a másikra. A tervek szerint az ételhulladékot tartalmazó konténereket kéthetente kellene kiüríteni, a kukákat pedig minden ürítés után ki kellene tisztítani.

Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője hozzátette: a rendszer működtetésén kívül külön anyagi forrásokat kellene rááldozni a tájékoztató kampányra is, melynek keretein belül elmagyaráznák a lakosságnak, mi kerül az új konténerekbe, valamint azt is, hogy miért éri meg a lakosságnak a konyhai hulladék szeparálása. Az új konténerek bevezetését ugyanis a lakosok is megéreznék, hiszen várhatóan néhány százalékkal növekedni fog a szemétdíj.
 

... nem kaptak

Hiába a városok és a falvak igyekezete, a környezetvédelmi minisztérium nem áll kötélnek. A szervezettel való egyeztetés után Juraj Smatana államtitkár leszögezte: a zöldtárca nem lesz az „időpontok elhalasztgatásának” minisztériuma.

„Nem akarunk részese lenni a kifogásoknak az Európai Biztosság előtt, hogy Szlovákia miért nem teljesíti a kötelességét. Olyan minisztérium szeretnénk lenni, aki segít az önkormányzatoknak teljesíteni a feladataikat. Nem Brüsszel, hanem az állampolgárok érdekében”

– mondta Smatana. Michal Kiča, a zöldtárca másik államtitkára hozzátette: egy olyan pénzügyi mechanizmus kidolgozásán fáradoznak, mely segítheti a városok és a falvak erre irányuló munkáját. A minisztérium elsősorban az európai uniós támogatásokat szeretné felhasználni.

Hasznos tanácsok

Eva Sadovská kiemelte: a szemétdíj megemelkedett költsége még így is elhanyagolható amellett, hogy mennyi pénzt pazarolnak el az emberek az étel kidobásával.

„A becslések szerint egy szlovákiai lakos évente 100–150 eurót pazarol el azzal, hogy ki kell dobnia a lejárt szavatosságú ételmaradékot”

– közölte az elemző. Hozzátette: sokféle módon tudnánk csökkentetni a konyhai hulladék mennyiségét. Legjobb módszer persze az otthoni komposztálás lenne, de ha erre nincs lehetőség, akkor sokat segíthet a tudatosabb vásárlás, a lejárati dátum ellenőrzése, valamint az ételek és az italok megfelelő tárolása is.