Több mint negyedmillióan vándoroltak ki Szlovákiából

A 2021-es népszámlálás szerint a felmérés idején 264 269 szlovák állampolgár élt külföldön. Ez a 5 449 270 fős összlakosság 4,8 százaléka, ami azt is jelenti, hogy minden huszadik állampolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik. A Statisztikai Hivatal szerint főleg olyan személyekről lehet szó, akik kivándoroltak, de nem számolták fel az itteni állandó lakhelyüket, vagy külföldön dolgoznak, de még időről időre hazalátogatnak.

A felmérés szerint a legtöbben Csehországba emigráltak, 77 014 fő nyilatkozott úgy, hogy ott él. Ez a kivándorlók 29,1 százaléka. A második helyen az Egyesült Királyság áll 48 932 fővel (18,5 %), a harmadik Németország 25 134 ott élő szlovák állampolgárral (9,5 %). Az Európán kívüli országok tekintetében a legtöbben az Amerikai Egyesült Államokba vándoroltak ki, ott jelenleg 7898 állampolgár él (az emigránsok 3%-a).

Hová mennek?

A kivándorlási célországok járások szerinti bontásából látszik, hogy a délnyugat-szlovákiai régió, így a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás lakosai között Magyarország a legnépszerűbb kivándorlási célpont. Ugyanez érvényes a Pozsony V. járásra, ahová a főváros Ligetfalu városrésze, valamint a Duna jobb partján lévő Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún is tartozik. Ezek a települések lényegében természetesen kapcsolódnak a szomszédos magyarországi területekhez, ezért valószínűsíthető, hogy a régión belüli költözés a statisztikai adatokban emigrációként jelenik meg. Ugyanez érvényes a Pozsony I-es, II-es, III-as, IV-es járásokra is, amelyek esetében népszerű „kivándorlási” célországként jelenik meg Magyarország. Ahogy arról már lapunk is többször beszámolt, a Pozsonyhoz legközelebbi magyarországi településen, Rajkán, a fővárosból kiköltözők miatt, jelentős szlovák kolónia alakult ki. A Rimaszombati járásból ugyanakkor elsősorban Németországba vándorolnak ki az emberek. Négy keleti régióból, a Kassa-környéki, a Lőcsei, Nagymihályi és a Szobránci járásból pedig a legnagyobb számban az Egyesült Királyságba költöztek el a polgárok. A legtöbb járásból azonban legfőképpen Csehországba vándorolnak ki az emberek. Ezzel együtt az is igaz, hogy a legnagyobb arányú kivándorlás ugyancsak a keleti régiókat sújtja. A Nagymihályi járás lakosságának például 9,1 százaléka költözött külföldre, a Lőcseinek 8,5 százaléka, a Szinnainak 8,4 százaléka, a Sztropkóinak 8,1 százaléka.

Kik a kivándorlók?

A népszámlálás adataiból az is kiderül, hogy a kivándorlók 53 százaléka nő (140 767 fő). Az országot elhagyók legnagyobb része, 32 százaléka érettségivel, további 31 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 61 százaléka pedig munkavállaló és csak 15,6 százalék nyilatkozott úgy, háztartásbeliként él. Összességében az emigrálók 87 százaléka produktív korú. Mindez azt jelenti, hogy a fiatal, jobban képzett, munkaképes réteg hagyja el az országot. A kivándorlók 57 százaléka nem él házasságban.

Mennyien szavaznak?

A felmérés fenti adatait érdemes összevetni azzal, a most szombaton esedékes parlamenti választáson mennyien kérték, hogy levélben szavazhassanak. A belügyminisztérium adatai szerint összesen 73 ezer polgár kérte, hogy levélben adhassa le a voksát. Ebből a túlnyomó többség, 26 996 fő csehországi lakcímre kérte a szavazólapokat. A második helyen az Egyesült Királyság áll 8718 levélszavazóval. A harmadik helyezett Németország 6721 választóval, amit Ausztria követ 6031 szavazóval. Magyarországról ugyanakkor csak 656 személy kérte, hogy levélben szavazhasson. Ez az adat azért érdekes, mert a magyarországi szlovák kisebbség tagjai számára engedélyezett a kettős állampolgárság. Ha kértek és kaptak szlovák útlevelet, részt vehetnek a választáson. A magyarországi szlovák kisebbségnek 25-30 ezer tagja lehet. Egyébként a világ 131 országából érkeztek levélszavazási kérelmek.