Több lesz a történelem, de a magyar iskoláknak nem lesz mozgásterük

Gúzsba kötött tantervek A módosítás a kilencedik osztály kivételével, ahol jelenleg is heti két órában oktatják a történelmet, minden évfolyamot érintene. A Peter Plavčan (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca közölte, hogy a részletekről az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) szakemberei intenzíven tárgyalnak a tantárgyi bizottsággal. „Az ŠPÚ azt javasolja, hogy a történelemórák száma a szabadon felhasználható órák felhasználásával emelkedjen. A tantárgy tartalma és a tankönyvek nem változnak, pusztán a tantárgy metodikai-didaktikai megerősítéséről van szó” – közölte lapunkkal a tárca. A szlovák osztályokban ez minimális változást jelentene, hiszen évfolyamonként átlag 3-4 szabadon felhasználható óra van. Ellenben a magyar iskoláknál a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy három évfolyamban – a 6., 7. és a 8. osztályokban – egyetlen szabadon felhasználható óra sem maradna. Az ötödikben egy, a kilencedik osztályban pedig két szabad óra maradna arra, hogy az iskolák kialakíthassák saját profiljukat. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) képviselve jelen volt azon a tanácskozáson, melyet a témában az ŠPÚ a napokban tartott. Megdöbbentőnek tartja, hogy a történelem tantárgyi bizottsága csak módszertani szempontból javasolja az óraszámok emelését, a tananyaghoz nem akarnak hozzányúlni, vagyis a magyar történelem továbbra sem kapna helyet a tananyagban. „Ott derült ki, hogy októbertől nincs magyar szakember a szakcsoportban. Nyitottak voltak arra a javaslatra, hogy a Történelemtanárok Társulása delegál egy alap- és egy középiskolás tanárt a szekcióba” – mondta Matus, aki azt is kifejtette az egyeztetésen, hogy a magyar iskolák számára diszkriminatív és elfogadhatatlan, hogy egyetlen szabad óra se maradjon. „Két éve dolgozunk egy helytörténeti tankönyvön, amit jóváhagyott a tárca és ki is adtuk, de egyenesen ki is dobhatjuk, mert szabad órák híján nem tudom bevezetni” – magyarázza az igazgatónő. A probléma megoldására több javaslat is elhangzott, de végül a jelenlevők abban állapodtak meg, hogy munkacsoport alakul az ŠPÚ, az SZMPSZ és a Történelemtanárok Társulásának szakembereivel kiegészülve.  Több történelem, kevesebb választás Az oktatási tárca háttérintézeténél felálló csoport próbál majd elfogadható megoldást találni az óraszám emelésére. „Itt merült fel ismét, mennyire fontos volna, hogy a szlovák tantervek másolása helyett a kisebbségi iskolák számára önálló tanmenetek és önálló tantervek jönnének létre” – mondta lapunknak Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója. Az igazgatónő szerint nincs rendben az sem, hogy az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) magyar munkatársai egy nappal a tanácskozás előtt szereznek tudomást arról, hogy a magyar iskolák óraszámairól tárgyal az intézet szakbizottsága. Ők pedig csak az utolsó pillanatban tudják értesíteni a magyar szakembereket. Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke nem akart állást foglalni a kérdésben. „Egyrészt nem tudom elképzelni, hogy tovább emeljék az óraszámokat a magyar iskolákban, már így is nagyon le vannak terhelve a diákok. Másrészt nem megoldás az sem, hogy az iskoláknak ne maradjon mozgástere saját profiljuk kialakítására” – mondta Jókai. A szervezet kikérte a magyar iskolák véleményét, válaszaik alapján alakítják ki álláspontjukat. Simon Attila, a Történelemtanárok Társulásának elnöke egyelőre nem tudott konkrét nevet mondani, a társulás még nem döntött arról, kit jelölnek a tantárgyi bizottságba. Ugyanakkor szerinte még azelőtt kellett volna mérlegelni a következményeket, mielőtt döntés született volna az óraszámok emeléséről. „Ezek látszatintézkedések a minisztérium részéről, de valójában nem akarják megoldani a valós problémát. Addig nem lesz előrelépés, amíg a minisztérium nem hajlandó megérteni, hogy a magyar iskolákban külön tananyagra van szükség” – közölte Simon Attila, aki szerint ezen a téren politikai vonalon sincs nyomásgyakorlás.