Tízezernél is több ukrán gyermek kezdheti meg a tanévet Szlovákiában

A tárcavezető pontos számot egyelőre nem tudott mondani ugyan, de az eddigi adatok szerint 10 ezernél is több ukrán tanuló kezdi meg az új évet a hazai iskolarendszerben. Emlékeztetett, májusban 10 448 gyereket fogadtak be az iskolák – ez a szám az óvodásokat, az alapiskolásokat és a középiskolásokat egyaránt magába foglalja. Júniusban azonban már kevesebb tanulót jelentettek az iskolák, sokan ugyanis úgy döntöttek, hazatérnek a háború sújtotta országba. „Júniusban ez a szám alacsonyabb volt, csupán 8755 diákot rögzítettünk” – mondta, arra utalva, hogy a tanév vége előtt az ukrán iskolások 17%-a távozott. „Leegyszerűsítve: majdnem minden 6.” – folytatta, majd közölte, az ukrán oktatási minisztérium megerősítette, sokan hazamentek, és szülőhazájukban folytatják a tanulmányaikat, de arra is akad példa bőven, hogy más európai országban telepedtek le. Az iskolaév végén 1594 ukrán gyerek járt óvodába, 6388 iskolába, 793 pedig középiskolába.

Gröhling megerősítette, a legtöbb diákot továbbra is Pozsony megyében tartják számon, ami az összlétszám 25%-ának felel meg, a másik oldalon viszont Besztercebánya megyében jóval kevesebb ukrán diák tartózkodik, mindössze 7,6%-uk. Hangsúlyozta, általánosan nézve az alapiskolák és középiskolák befogadóképessége elegendő az ukrán diákok elhelyezéséhez, az egyes megyei városokban, illetve városrészekben és városközpontokban azonban már megteltek bizonyos iskolák. A szabad férőhelyekkel kapcsolatban elmondta, Pozsony megyében 9 ezer körüli ez a szám, Eperjes megyében viszont jóval többről árulkodnak az adatok: közel 26 ezer diákot tudnának befogadni. A becslések szerint a főváros környékén 497 első osztályosnak van még hely, ami pedig az 5. osztályt illeti, Pozsony megyében több mint 1200 hely áll rendelkezésre.

Kevés az óvoda

A miniszter beismerte, az óvodákkal továbbra is problémák lesznek, ezek kapacitása ugyanis sok esetben már a szlovákiai gyerekeket sem tudják teljes mértékben kiszolgálni. A háború elől főként nők és gyerekek menekültek Szlovákiába, ami egyúttal azt is jelenti, a munkavállaláshoz először meg kell oldani a gyermekről való gondoskodást. Az elmúlt hónapokban ez hatalmas akadályt jelentett, s a tárcavezető szerint a jövőben is előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a legkisebbek számára. Hangsúlyozta, az óvodai férőhelyek biztosítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ezért végső soron a polgármesteren múlik, miként teszi elérhetővé az óvodai ellátást a lakosok számára. Gröhling szerint a tárca igyekezett segítő kezet nyújtani e téren, s két projektnek köszönhetően 7655 további férőhelyet sikerült létrehozni, ami 600 ezer eurós támogatás révén valósult meg. Hozzátette, tárgyalásokat folytatnak arról, átmenetileg ne csak óvodákban működhessenek ovik, hanem egyszerűbb feltételek mellett lehessen létrehozni újabb csoportokat. Megjegyezte, ezzel kapcsolatban szerdán tárgyalnak a Közegészségügyi Hivatal munkatársaival.

Mint kiderült, egyelőre nem tudják, ősszel pontosan hány diákkal bővül a hazai közoktatási rendszer, a miniszter szerint azonban októberben és novemberben akár 15 ezer ukrán diák is járhat a hazai oktatási intézményekbe. 

Uniós pénzcsomag

Gröhling bejelentette, az iskolák a szlovák gyerekekhez hasonló összegű fejpénzt kapnak az ukrán tanulók után is. Eddig a minisztérium nem nyújtott efféle rendszerszintű támogatást, a tanintézeteknek sok esetben saját forrásokból kellett megoldani a kiadások fedezését, s mindössze 200 eurós gyorssegélyt kaptak a kormánytól. A tárcavezető szerint ez most megváltozik, s visszamenőleg is kárpótolják az iskolákat. A március és augusztus közötti időszakra utólagosan – várhatóan szeptemberben – kifizetik a gyerekek után járó, nagyjából 200 eurós támogatást. Ez több mint 10 millió euróba fog kerülni, de Brüsszelből küldik meg a szükséges összeget. Az Európai Bizottság 2023 decemberéig garantálja a támogatás folyósítását. Gröhling állítja, ezt a garanciát már korábban megkapták, a pénzügyminisztérium azonban nem volt hajlandó megelőlegezni a pénzt az iskoláknak. Az új tanévtől az iskolák a hónap végén küldik el az adatokat az ukrán gyerekekkel kapcsolatban, s negyedévente kapják meg a támogatást. Az első részlet feltehetően decemberben jut el az iskolákhoz, de csak azok után a tanulók után jár, akik az egész hónapot az adott intézményben töltötték.

Ami a pontos összeget illeti, az óvodák esetében a fejpénz 182 euró, a gimnáziumoknál 177 euró, az alapiskolásoknál pedig 218 euró. Gröhling kiemelte, az uniós intézmény határozta meg a részleteket. „Az óvodásokért például havi 182 euró jár, vagyis egy évre 2184 eurót kapnak minden ukrán gyerek után” – magyarázta. A tervek szerint az iskoláknak nem kell külön kérvényt benyújtani, mindössze igazolni, hány ukrán gyerek tanult náluk.

Ami a felhasználást illeti, ugyanarra lehet költeni a normatívát, mint a hazai iskolások esetében, tehát bérekre, rezsiköltségre és segédeszközökre egyaránt.

Terepen is erősítenek

A miniszter pozitív fejleményként említette, hogy a tanügyi hivatalok koordinátorokkal gazdagodnak, s mind a 8 megyében lesz felelős személy, aki többet között a tanulók elhelyezését fogja segíteni, illetve módszertani iránymutatással látja el az intézményeket. A miniszter szerint az ukrán tanárok nyelvképzésével és a szlovák tanárok felkészítésével egyaránt foglalkoznak majd, hogy minél hatékonyabb legyen az ukrán gyerekek integrációja. Megemlítette azt is, a tárca részletes módszertani útmutatót dolgozott ki az ukrán diákok beiskolázásához. Az új pozíciókat szeptemberben és októberben tervezik megtölteni.

Tankötelezettség

A tájékoztatás során kitért a tankötelezettség kérdésére is, ami komoly fejtörést okoz, a jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis a menekültekre nem feltétlenül vonatkozik a tankötelezettség. Elmondta, számos ukrán szülő nem szeretné szlovák iskolába járatni gyermekét, s inkább távúton folytatják az ukrajnai iskolában. Hangsúlyozta, senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy szlovák iskolába küldje gyermekét, a hatályos törvény szerint a kötelező iskolalátogatás azokra vonatkozik, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Szlovákiában. Nem zárta ki a menekültekre vonatkozó törvény módosítását, illetve pontosítását, ebben az irányban azonban szerinte Eduard Heger (OĽaNO) kormányfőnek kell átvenni a kezdeményezést.

Nehéz idők jönnek

A koalíciós válság kapcsán cáfolta, hogy felmerült az alternatíva, mely szerint Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter és Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter egyaránt távoznak a posztjukról. A témát illetően megismételte, hogy Matovič már mindenkivel ellehetetlenítette az együttműködést, míg Sulík fontos befektetésekről folytat egyeztetéseket, illetve az infláció és energiaválság negatív hatásait enyhítő intézkedéseken dolgozik.

Elmondása szerint hónapok óta tárgyalnak az energiaköltségek fedezéséről a pénzügyminiszterrel, a szaktárca 100 millió euró pluszforrást kér, melynek felét a megnövekedett rezsiköltségekre költhetnék az iskolák. A fennmaradó 50 millió eurót az ún. stabilizációs juttatásra fordítanák, amivel az erősödő tanárhiányt igyekeznek megfékezni. Hozzáfűzte, néha az az érzése, hogy a politikusok nem veszik észre, mennyire súlyos a helyzet, de az alapfokon hamarosan hatalmas gondot jelent majd egyes tantárgyakra szakképzett munkaerőt találni.

Kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy a tanintézetek ne kapják meg a pénzt az árvágta okozta többletkiadás fedezésére. „Hallottam már olyan véleményt, hogy januárban meg kellene hosszabbítani a szünidőt és bevezetni a távoktatást, mert nem küldünk pénzt az iskoláknak villanyra. Ezt nem tudom elképzelni. Egyrészt tízmilliókat adunk átgondolatlan körökre, de nem találunk 50 milliót arra, hogy a gyerekek valóban iskolába járjanak” – szúrt oda koalíciós partnerének a miniszter.

Viktor Križo, a Szlovák Tanári Kamara (SKU) tagja kedden reggel a TASR hírügynökségnek azt mondta: az iskolák szeptemberben rendkívül nehéz kezdés előtt állnak majd. A koalíciós válság miatt hatalmas a bizonytalanság, nem tudni, az SaS távozása esetén ki veszi át a szaktárca irányítását.