Tešedíkovo várhatóan nem lesz Pered

ÖSSZEFOGLALÓ

Másfél éve a perediek többsége a népszavazáson úgy döntött, kérni fogja hivatalos nevének Peredre történő megváltoztatását. Az ügy aktáit azóta is tologatják a hivatalnokok, ám a Sme értesülései szerint már megszületett az ügyben illetékes földrajzinév-bizottság döntése. A belügyminisztérium tanácsadó testületének két tagja név nélkül azt nyilatkozta a lapnak: a Tešedíkovo név megtartását fogják javasolni a kormánynak.

Titkos társaság

A belügyminisztérium lapunk kérésére egyelőre nem árulta el, kik ülnek az illetékes bizottságban. Néhány héttel ezelőtt még azt állították, a kulturális minisztérium álláspontját kérik ki az ügyben, és ennek alapján kerül a kormány elé a javaslat. Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője viszont ezt lapunknak tegnap cáfolta. „Ez a belügy hatásköre. A földrajzinév-bizottság foglal majd állást” – jegyezte meg Bednár.

A végső döntést a kabinet hozza meg, amely általában a testület ajánlásai szerint dönt. A bizottság tagjainak érvelése több mint furcsa. Egyikük szerint figyelembe kell venni Tessedik Sámuel (Samuel Tešedík) érdemeit, akit mind a szlovákok, mind a magyarok elismernek. Egy másik testületi tag véleménye szerint Pered magyar elnevezésnek számít. „A falu nevének szlovák eredete kell, hogy legyen” – jelentette ki a történész.

Mint Štúrnak Párkányhoz

A helyiek értetlenül állnak a bizottsági vélemény előtt. Tessedik Sámuel érdemeit senki sem kérdőjelezi meg, ám tény, hogy a faluhoz semmi köze sincs. Nem Pereden, de még csak nem is a környéken született vagy tevékenykedett, felmenői sem innen származnak – annyi köze van a Vágsellyei járásban fekvő faluhoz, mint Ľudovít Štúrnak Párkányhoz.

A másik érvnek – szlovákiai településnek szlovák eredetű neve kell, hogy legyen – pedig semmilyen nyoma sincs a vonatkozó törvényben, mely szerint az ilyen esetekben el kellene járni. Az önkormányzatokról szóló jogszabály kimondja: a település nevének államnyelven kell lennie, ám arról nem szól, milyen eredete kell, hogy legyen. Szlovákiában egyébként számos falunak és városnak van nem szlovák eredetű neve. Eddig pedig fel sem merült, hogy emiatt át kellene őket nevezni.

Kevés a sikeres átnevezési kísérlet

1989 után néhány településnek sikerült nevet változtatnia, pl. Tornalja „levetette” magáról a Šafárikovo elnevezést. Az említett Párkánynak viszont ezt már nem engedélyezték.

Peredet 1948-ban nevezték át Tešedíkovóra, akkor egy belügyi rendelet következtében egyik napról a másikra több mint 700 szlovákiai település nevét változtatták meg – emlékeztet Simon Attila történész. Az átnevezések oka az esetek túlnyomó többségében a magyar név eltüntetése volt. Ekkor lett Párkányból Štúrovo, Feledből Jesenské, Ógyallából Hurbanovo stb. 1993, az önálló Szlovákia megalakulása óta nem voltak túl sikeresek az át- vagy „visszanevezési” kísérletek: csak 18 község változtathatta meg a nevét. A belügyminisztérium szerint 2013 utolsó negyedévében születhet döntés. (MSz, vps)