Távozó orvosok a déli régiókban

Annak ellenére, hogy a kormány augusztusban jelentős béremelést ajánlott a kórházakban dolgozó orvosoknak, a LOZ mégis beváltotta az ígéretét, vagyis elindították a tömeges felmondási akciójukat, amelyhez több mint kétezren csatlakoztak. 

Peter Visolajský, a szakszervezet elnöke azt mondta, a béremelés nem minden, szerinte az egészségügy rendszerszintű megreformálására van szükség, a kórházak finanszírozási kérdéseitől kezdve az orvostanhallgatók oktatásán át egészen a munkaerőhiány stabilizálásáig. A LOZ képviselői nyolc követelést fogalmaztak meg az egészségügyi minisztérium számára, és mindaddig nem hajlandóak visszavonni a felmondásukat, amíg a tárca le nem tesz eléjük egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat a legégetőbb problémák megoldására.

Mi a helyzet a déli régiókban?

Lapunk annak is megpróbált utána járni, mennyire érinti a tömeges felmondás a magyarlakta régiókban található kórházakat. Érsekújvárban például aggasztó a helyzet, péntek délutánig 50 egészségügyi alkalmazott adta be felmondását, köztük három főorvos is. Ján Baček kórházi szóvivő arról tájékoztatott, hogy az összes távozni készülő egészségügyi dolgozóra érvényes a két hónapos felmondási idő, amely alatt még változtathatnak a döntésen. A kórház vezetése nem kívánt állást foglalni az ügyben. Információink szerint a legtöbben, vagyis 10-en a radiológiai osztályról távoznak, de sokan hagyják el a gyermekgyógyászati és az ideggyógyászati klinikát is.

Az érsekújvári intézmény mellett a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórházban (UNLP) is történtek felmondások. Monika Krišková, az UNLP kommunikációs osztályának szakembere az Új Szónak elmondta, a pontos számokat csak a beérkezett felmondások jóváhagyása után fogják közzétenni.

„Jelenleg semmi sem változik az UNLP egészségügyi ellátásában, mivel minden egyes esetben két hónapos felmondási időszak van érvényben. A kórház minden orvosi osztályon válságforgatókönyveket készített a különböző számú felmondásokra, hogy biztosítani tudjuk az akut orvosi ellátást, a zökkenőmentes működést, és hogy a lehető legkevésbé nehezítsük meg a halasztott orvosi beavatkozást igénylő betegek egészségügyi ellátását”

– közölte lapunkkal Krišková.

A Svet zdravia kórházcsoporthoz tartozó galántai Szent Lukács Kórházban meg nem erősített forrás szerint péntek délig egyetlen orvos sem csatlakozott a LOZ felhívásához. A Svet zdravia kommunikációs osztálya megkeresésünkre nem adott hivatalos tájékoztatást.

A Dunaszerdahelyi Kórházat illetően azonban Bock Sylvia, az intézmény igazgatója hivatalosan is megerősítette, hogy egyetlen alkalmazott sem készül távozni.

Kompromisszumok

A kéthónapos felmondási idő eredményeként Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszternek november végéig van ideje arra, hogy megegyezzen Visolajskýval. Utóbbi egyébként azt mondta, hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni és kompromisszumot kötni bizonyos kérdésekben, akár az orvosok béremelését illetően is.

„Egy olyan megállapodást tudunk elképzelni a kormány és az orvosok között, hogy a kabinet felvázolja, milyen megoldásokkal szeretne előállni – konkrétan milyen lépésekkel, milyen időpontokkal, és hogyan szeretné mindezeket elérni”

– fogalmazott a LOZ vezetője.

A terv már kész

Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében úgy reagált, meglepődve figyelték a szakszervezet elnökének nyilatkozatát. Mint írták, Lengvarský már hétfőn tárgyalóasztalhoz ült Visolajskýval, és kedd este – vagyis két nappal a bejelentésük előtt – el is küldte a szakszervezet képviselőinek a részletes tervet a követeléseik teljesítésére, a határidőkkel együtt. Ezt az ütemtervet egyébként a minisztérium honlapján is közzétették. A tárca szerint a LOZ nem a megoldások hiányát, hanem az elkészített terv formai sajátosságit kifogásolja, mivel ezt nem tekintik valódi kötelezettségvállalásnak, ezért is követelik a memorandumot.

„A minisztérium maximálisan együttműködő lesz a memorandum kidolgozásában. A célunk egyébként is a tartalmi kérdések megoldása, nem pedig a formai követelményeké”

– fogalmazott a tárcavezető.

Később, a Denník N-nek adott interjújában Lengvarský arról is beszélt, többféle forgatókönyvvel számolnak, ha nem sikerülne megoldani a helyzetet a következő két hónapban. Részleteket nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy az egyess kórházak kisegítenék egymást azokon az osztályokon, ahol hiányoznak az orvosok.

Heger is felszólalt

Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök ismét megkérte az orvosokat, hogy értékeljék át a hozzáállásukat. Elmondása szerint az előzők kormányok nem törődtek az egészségüggyel, inkább csak kiszivattyúzták belőle a pénzt, ő viszont prioritásnak tekinti a járó- és a fekvőbeteg-ellátás megreformálását. Ezt bizonyítja az egészségügyi dolgozók béremelése, vagy akár a kórházfelújítási terv is, amelyet az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszíroznának. Heger szerint „nem fair”, ahogyan az orvosok eljárnak, hiszen az összes követelésüket komolyan veszik, és már hónapok óta azon dolgoznak, hogy megoldják a hosszabb távú problémákat is.

„Az ajtó nyitva áll önök előtt, s bízom benne, hogy végül a józan ész, valamint az emberekkel szembeni felelősségérzet felülkerekedik az elvárásokon, hogy rövid időn belül orvosoljuk azokat a problémákat, amelyektől az egészségügy már évtizedek óta szenved”

– zárta a kormányfő.

(nar, száz, nr, já, tb)