Távolodó katalán függetlenség

Barcelona. Úgy néz ki, hogy a skótokhoz hasonlóan egyelőre a katalánoknak sem jön össze a függetlenség. Vasárnap re-gionális parlamenti választást tartottak, a függetlenséget követelő pártok nem kaptak masszív többséget.

A hétvégén nem csak egyszerű regionális választást tartottak Spanyolország Katalónia nevű autonóm régiójában. A tét a függetlenség volt, mégha ezt a központi spanyol kormányzat továbbra is elutasítja, legyen annak bármilyen támogatottsága a keleti tartományban. A választás előtt a függetlenségre törekvő pártok többsége a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülésben egyesült, s azt várták, hogy együtt többséget szereznek a helyi parlamentben.

Ez nem jött össze, ám a szakadár politikusok továbbra is eltökéltek: két éven belül független Katalóniát szeretnének látni. A 7 milliós, széles autonómiát élvező tartomány a szintén szakadár Baszkfölddel egyetemben a leggazdagabb spanyolországi régiók közé tartozik, a katalánok adják a spanyol nemzeti össztermék közel negyedét. Az önálló katalán állam megalakítását szorgalmazó győztes erő a voksok 39,6 százalékát kapta és 62 helyet szerzett a katalán parlamentben, de nem jutott abszolút többséghez a 135 tagú törvényhozásban.

Halotti bizonyítvány

Míg az egységpárti tömörülések szerint bukott a függetlenség ügye, az Együtt az igenért politikusai abba kapaszkodnak, hogy két másik, a függetlenséget kívánó párt is bejutott a regionális parlamentbe. Csakhogy a második legnagyobb szakadár párt nem kér belőlük. A Népi Egység (CUP) a szavazatok 8,2 százalékával tíz képviselői helyet szerzett. A két pártnak így együtt, ha koalícióra lépnének, abszolút többsége lehetne a regionális törvényhozásban, de a rájuk leadott szavazatok számát tekintve nem érik el az 50 százalékot. A CUP korábban kijelentette: nem hajlandók együttműködni Artur Mas katalán elnökkel. Antonio Banos, a CUP listavezetője az eredmények ismeretében úgy fogalmazott, hogy a szavazók kiállították az autonómia „halotti bizonyítványát”.

Nehéz ügy

A választásokon második, magát középpártként meghatározó Ciudadanos szimpatizánsai szintén ünnepeltek, mivel a szavazatok 17,9 százalékával 25 mandátumot szereztek az eddigi 9-hez képest. Inés Arrimadas listavezető az eredményre hivatkozva új választásokat és Artur Mas lemondását követelte, hogy az emberek a pártok és a programok között választhassanak, mert szerinte a mostani szavazás nem arról szólt. Úgy értékelte, hogy a többség elutasította a függetlenséget, mivel az arra leadott szavazatok összessége nem éri el az 50 százalékot.

Míg a skótok tavaly a függetlenségükről szavazhattak, addig Spanyolországban nem ilyen egyszerű a helyzet. A központi kormányzat elutasít bármiféle egyezkedést ezen a téren, álláspontja szerint Katalónia esetleges kiválásáról csak összspanyol népszavazás dönthetne – mivel szerintük egy ilyen lépés minden spanyol állampolgárt érintene. S mivel Katalónia az egyik leggazdagabb régió, nem kérdés, hogy egy országos referendumban bukna a kezdeményezés.

Fej fej mellett

Egyébként az sem biztos, hogy csak Katalóniában sikeres lenne. A közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett halad a két tábor. A függetlenségpártiak főként az utóbbi években erősödtek meg, a gazdasági válság ugyanis még jobban megmutatta Katalónia és az ország többi része közötti gazdasági különbségeket. Egyre többen vélik úgy Barcelonában, az lenne a legjobb, ha végre megszabadulnának Madridtól, és független államként léteznének.

A madridi kormány mellett viszont Brüsszel és a meghatározó uniós tagállamok sincsenek elragadtatva az ötlettől. Hasonlóan a skót népszavazáshoz, csendben ebben az esetben is a függetlenség ellen vannak. A katalánokat az is elbizonytalanítja, hogy a függetlenség elnyerése után az EU-n kívül találnák magukat, vagyis új államként csatlakozniuk kellene az unióhoz – ezt pedig a maradék spanyol állam el is gáncsolhatná. (msz, MTI)