Tanárként Szlovákiában és Magyarországon – összehasonlítottuk a két ország pedagógushelyzetét

Mennyit keresnek?

Nézzük először Szlovákiát.

Nálunk több fizetési osztályba sorolják a tanárokat. A pályakezdők nettóban ezer euró alatti összeget kapnak. Az első két évben az adott tanár elvégezhet egy képzést, amivel feljebb kerül a bértáblázatban, de ez sem jelent szignifikáns bérnövekedést.

Az első atesztációs vizsgára öt év után van lehetősége, és ennek köszönhetően a bruttó bérezése közel kétszáz euróval emelkedhet. Egy középiskolai tanár esetében 1231 euróról 1420 euróra, még öt év és egy vizsga múlva pedig 1589 eurónál jár majd.

Mindehhez többféle juttatás és pótlék is társulhat, például a ledolgozott évek számával is nő a bérezés, különböző fakultatív továbbképzésekkel is növelhetik bevételüket, létezik osztályfőnöki juttatás (nagyjából 70 euró) stb. A felsőhatár nagyjából bruttó 2000 euró körül mozog, ami 1500-1600 euró tényleges bevételt jelenthet (egy több évtizede tanító, minden lehetséges képzésen átesett pedagógus esetében).

A legutóbbi megállapodás értelmében pedig 7 százalékkal emelkedik majd a pedagógusok bére szeptembertől.

Magyarországon 2025-től jelentősen emelkedett a tanárok fizetése: átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a bérük. A szükséges források 12 százalékát ehhez egyébként a magyar kormány által sokat bírált Európai Unió biztosítja.

De nézzünk néhány konkrét számot Magyarországon.

Egy gyakornok a már megemelt fizetésből nagyjából 1050 eurót vihet haza (nettó 426 129 Ft). Egy már teljes állású, de kezdő pedagógus hasonlóan keres, átszámolva nagyjából 20 euróval többet.

A magyarországi bértáblázat öt kategóriába sorolja az oktatókat, és mindegyikben adott egy minimum és egy maximum összeg. A negyedik besorolás, vagyis a mesterpedagógusi fokozat minimum 14 éves szakmai gyakorlat után érhető el, ezt is vizsgával szerezheti meg a tanár. Ennek felső bérértéke bruttóban nagyjából 4070 euró (1 654 400 Ft), vagyis kb. 2700 eurónyi összeget kaphat legideálisabb esetben a – magát minden nehézségen átrágó – tanár a számlájára. Ennél többet már csak az ún. kutatótanár kaphat.

Mihez viszonyítsunk?

EU-s szinten a szlovákiai pályakezdők tanárok fizetése számít különösen alacsonynak, sőt, a 2022/23-as tanév adatait vizsgálva, a legalacsonyabbnak.

Magyarország jelenleg már nem áll olyan rosszul, hiszen a januári béremeléssel a pedagógusok átlagbére országosan eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát – közölte a az Európai Bizottság magyarországi képviselete.

Egy oktatási rendszer jó működését az is mutatja, hogy hogyan áll ez az arány. Szlovákiában ilyen tekintetben sem állunk jól, hiszen 2000 euró körül mozog a diplomások átlagfizetése, ezzel pedig jóformán csak egy 35 éve praktizáló tanár bére állítható párhuzamba.

Mennyit kell dolgozni ezért a pénzért?

Magyarországon az ún. státusztörvény értelmében heti 24 tanórát köteles megtartani egy pedagógus. A munkaidő 40 órában van meghatározva, ebből 32 óra kötött munkaidő. Szabadságból alapvetően 50 nap jár évente, persze ennek nagy részét meghatározott időszakokban, vagyis az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetek alatt kell kivenniük. Emellett 15 napról a munkáltatójuk dönthet.

Lényegében ugyanez igaz Szlovákiára is, itt is 15 napról rendelkezhet a munkáltató, amelyek lényegében képzéseken való részvételt tesznek lehetővé. A munkaidő itt is 40 órában van megszabva, a tanárok heti kötelező óraszámai pedig eltérőek: 22 az alapiskola első osztályában, 23 az alapiskola további évfolyamaiban és ugyancsak 22 a középiskolákban.

A bökkenő csak az, hogy a felkészülés – főleg egy pályakezdő esetében – ennyi tanórára sok időt vehet igénybe, és így akár túllépheti a heti 40 órát is. Magyarországon főként az adminisztratív teendőkre érkeznek egyébként panaszok, mondván ez akár 3 órát is elvihet.

Szlovákiai magyarként a magyarországi oktatásban

Anyanyelvünk és az egyes szakterületek túltelítettsége miatt szlovákiai magyarként egyszerű és észszerű lépésnek tűnhet elhelyezkedni a magyarországi oktatásban. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a bürokrácia ott is tud gátakat emelni, ahol folyó sincs. Régió rovatunk vezetője, Károly Zsolt korábban maga is tanárként dolgozott egy tatabányai szakközépiskolában.

Tanári diplomámat Szlovákiában szereztem, de magyar nyelven is szerepelt rajta minden. Ennek ellenére kértek egy magyar fordítást… a magyar-szlovák nyelvű diplomámról

– mondta, de mint kifejtette, a bürokrácia más területeken is megnehezítette életét.

Ott idegen vagy, itthon meg határon túl dolgozó, szóval nehezen tudnak veled mit kezdeni

 – fogalmazott. Azt is hátránynak látja, hogy magyarországi bankszámlát kell nyitni, és a forintban kapott fizetés veszít az értékéből mindegyes váltásnál.

Azt tapasztalta viszont, hogy a kulturális különbségekben érdekességet látnak a diákok, így egyfajta pluszt tudott bevinni az órákra. Ugyanakkor az is gyakori, hogy a tanulók egy-egy eltérést kipécéznek, és a beszélő dialektusa, tájszólása könnyen támadási felületté válhat.