<p>A pénteki Új Szóban Ízvilág melléklettel kedveskedünk az olvasóknak. Az utóbbi hetekben egyre zsírosabbra dagadó európai lóhúsbotrány aktuális híreit hallva vélhetőleg sokan önvizsgálatot tartottak: húspogácsa, húsgombóc, húsos spagettiszósz formájában lecsúszott-e lóhús a torkukon? A fogyasztók átverése persze botrány, de szögezzük le: a lóhús alapjában véve ehető.</p>
Tabu-e a lóhús a konyhában?
Az, hogy tájainkon ez a húsféleség nem terjedt el, elsősorban érzelmi okokra vezethető vissza. A szigorú vegetariánusokat leszámítva elfogadhatónak tartjuk a baromfi, a sertés, a marha levágását és megevését, elfogadjuk a tányéron a halakat. De valószínűleg még a rendszeres húsfogyasztók között is sokan vannak, akik életükben nem kóstoltak például nyulat, galambot, birka- és kecskehúst, hogy az egzotikusabb falatokról (polip, csiga, béka...) már ne is beszéljünk.
Az inkák kincse: az amaránt
Nemcsak a bio-, hanem a nagyobb áruházak polcain is egyre több elfeledett, újra felfedezett élelmiszerrel találkozhatunk. Ilyen a furcsa, ámde szépen csengő névre keresztelt amaránt is. Bizonyára sokan tanácstalanok, mit is kezdjünk vele, érdemes-e a kosarunkba rakni. Bizony, érdemes – még az űrhajósok étrendjébe is beépítették.
Receptek: Amarántos minicipó, Amarántkása, Amarántos tallér, Amarántos krémleves, Amaránttal töltött grillezett padlizsán.
A pénteki Új Szóban keresse az Ízvilág mellékletünket!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.