Sztrájk: az egyetemek továbbra is tiltakoznak a felsőoktatási reform elfogadása ellen

A parlament februári ülésén második olvasatba utalta a tervezetet, mely több módosítást tartalmaz a felsőoktatási rendszert illetően. A javaslat kidolgozását heves viták övezték, az érintett intézmények képviselői elsősorban azt kifogásolták, a szaktárca nem vette figyelembe a felsőoktatási szervezetek érvelését, és a törvénymódosítás több pontban olyan elemeket tartalmaz, amelyek veszélyt jelentenek az egyetemek autonómiájára. A parlamenti képviselők a kritikák ellenére február másodikán nagy többséggel támogatták az iskolaügyi minisztérium által beterjesztett törvénytervezetet – a jelen lévő 121 képviselőből 81-en szavaztak a kezdeményezés mellett. A végső döntés azonban márciusban várható, ha a tervezet a harmadik olvasatban is sikeres lesz, akkor már csak az államfő esetleges vétójában bízhatnak a reform ellenzői.

A Felsőoktatási Tanács (RVŠ) élesen bírálta a reformjavaslat elfogadását, a tüntetéshez csatlakoztak a legnagyobb szlovák egyetemek is, 67 kar tiltakozásképp egy napra felfüggesztette az oktatást. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a rektori szabadnap során előadásokat tartott és a diákokkal közösen arról vitáztak: „milyen veszélyeket rejt a felsőoktatási törvény módosító javaslata”.

Kritika

A leggyakrabban felhozott érv az, hogy az oktatási minisztérium nagyobb beleszólást kapna az intézmények vezetőjének kiválasztásába, emellett pedig szűkítenék a jogkörét az egyetemek önigazgatási szervének, a szenátusnak. Pavel Neogrády, a Felsőoktatási Tanács tagja, a Comenius Egyetem Természettudományi Kara Akadémiai Szenátusának az elnöke a hétfői sajtótájékoztatón kiemelte, a fő probléma az, hogy ezentúl az igazgatótanács hagyja jóvá az intézmény költségvetését és az akadémiai szenátus nem rendelkezhet az intézmény vagyonával. Úgy véli, ez teret nyit a politikai döntések előtt, és az eddigi tapasztalatok alapján az egyetemek nem éltek vissza vagyonkezelési jogukkal, ezért nem tartja indokoltnak, hogy ezt a jogot kivegyék az szenátus kezéből. „Rólunk döntenének nélkülünk. Ezt elutasítjuk” – hangsúlyozta. Nagy ellenállásba ütközött tehát, hogy az igazgatótanács jelentősebb szerepet kap az egyetem gazdálkodásának ellenőrzésben. A szaktárca azonban elutasítja a vádakat, hogy politikai befolyás alá akarja helyezni az iskolákat, épp ellenkezőleg, azt állítják, hogy a magasabb színvonal eléréséhez a zárt egyetemi körök kiszélesítésére van szükség. A reform kidolgozásánál külföldi rendszereket vettek alapul, s osztrák mintára szabnák át a hazai felsőoktatást.

Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium az elvándorlás visszaszorításával és az oktatás színvonalának javításával érvel, Neogrády azt mondta: a hazai egyetemekről kialakult negatív közvélemény elsősorban a felsőoktatási rendszer katasztrofális alulfinanszírozásának számlájára írható. Rámutatott, a szomszédos Csehországban szinte azonos modell működik, az egyetlen lényeges különbség az állami támogatás mértékében van. Juraj Šteňo, az orvosi kar dékánja nem ért egyet azzal, hogy az új dékánról a kar szenátusa helyett egy választóbizottság döntsön, melyben a szenátusnak csak részleges képviselete lesz.  Az új szabályok értelmében a rektorok választása is megváltozna – eddig az akadémiai szenátus döntött az intézmény vezetőjéről, ezután azonban az igazgatótanács tagjai is szavazhatnak a kérdésben.  Az igazgatótanács összetétele szintén átalakul – egyfajta külső szervként működne, mely olyan szakértőkből és személyiségekből tevődik össze, akik nem az adott egyetem munkatársai. A jelöltek egyik felét az egyetem szenátusa választja, a másikat pedig a miniszter nevezheti ki.

A Nagyszombati Egyetem szintén beállt a tiltakozók sorába, mondta Viera Peterková, a pedagógiai kar dékánja. „Az új felsőoktatási törvény több részét támogatjuk. Ennek ellenére ma az egyetem feketébe öltözött, félbeszakítottuk a tanítást, kitűztük a fekete zászlókat és gyászt hirdettünk” – mondta. „Gyász az önigazgatásunk elveszítése miatt” – tette hozzá. „Nem lehet, hogy kizárólag gazdasági mutatók alapján irányítsuk a karokat és az egyetemeket. Megtörténhet, hogy nem lesz ki matematikát, fizikát, informatikát és egyéb olyan tantárgyakat tanítson a gyerekeinknek, amelyek iránt alacsony az érdeklődés és a fenntartásuk nem hatékony” – figyelmeztetett.

Megosztott hallgatók

A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége (ŠRVŠ) novemberben tüntetést szervezett a törvénytervezet ellen, múlt héten azonban nyilvánosan kiállt a reform mellett. „Az autonómia megszüntetéséről és a felsőoktatási intézmények átpolitizálásáról szóló nyilatkozatokat a módosítás félreértésének vagy szándékos hazugságnak tekintjük” – írják az állásfoglalásban. A szervezet elnöke szerint a témával kapcsolatban rengeteg tévhit és dezinformáció jelent meg. Zuzana Bujačková, hallgatókat képviselő szervezet tagja kijelentette, az ŠRVŠ nyilatkozatát nem hagyták jóvá egyhangúan, a diákok közül sokan továbbra sem értenek egyet a tervezett reformmal. „A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége egyes tagjainak annyira megváltozott az álláspontjuk, hogy a saját novemberi kijelentéseikkel is ellentétesek” – mondta, majd hozzátette, számára sem világos, hogy miért gondolták meg magukat, miközben a javaslat tartalma lényegében nem változott.