A magyar diákok is kiállnak az egyetemek szabadsága mellett

A keddi diáktüntetés a Felelős Tiltakozás a Szabad Egyetemekért címet kapta, a koronavírus-járvány harmadik hullámának kritikus szakaszában valósult meg a tiltakozás, melyhez több ezer ember csatlakozott. A pozsonyi Šafárik téren több hatalmas tömeg gyűlt össze, a szervezők kirívó sárga FFP2-típusú szájmaszkot biztosítottak a jelenlévőknek, és mindenkit figyelmeztettek a járványügyi előírások betartására. A felelős személyek az eseményt megelőzően többször kijelentették, ha a minisztérium nem változtat az álláspontján, kénytelenek lesznek a tereken kiállni az egyetemek szabadságáért.

A felsőoktatási szervezetek képviselői attól tartanak, a tervezet jelentős beleszólást ad az igazgatótanácsnak az intézmények belső ügyeibe, ami az egyetemi autonómia és önkormányzatiság korlátozását eredményezi. A módosítás szerint átalakul az igazgatótanácsok összetétele – a legalább 8 személyből álló testület felét a minisztérium által javasolt személyek alkotnák, a további 4 tagot pedig az akadémiai szenátus adná. Az igazgatótanács jogköreit kiszélesítenék, a szenátus helyett a tanács határozna a költségvetésről és egyéb vagyonkezelési kérdésekről. A rektor választásába szintén beleszólást kapna az igazgatótanács, tehát a minisztérium által javasolt személyek.

A tárca hárít

A minisztérium állítja, a reform célja a főiskolai környezet javítása, valamint az akadémiai közeg megnyitása a külsős szakemberek előtt.

A végzősök érvényesülése, illetve a diákjaink külföldre vándorlása azt mutatja, nem várhatunk a változásokkal. Legfőbb ideje cselekedni

– jelentett ki Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. A felsőoktatási intézmények irányításának megbolygatására azért van szükség, hogy különböző szférákból (munkaerőpiac, vállalkozás, kutatás) származó szakemberek is beleszólást kaphassanak az egyetemek működésébe. Ľudovít Paulis, oktatási államtitkár hangsúlyozta, a javaslat szerint a rektort az akadémiai szenátus az igazgatótanáccsal közösen választja, az utóbbi azonban mindössze negyede annyi taggal rendelkezik, mely felét jelöli csak a minisztérium, ezért a rektor választása során a minisztériumnak mindössze a szavazatok 10%-a jut. Az igazgatótanácsnak azonban rá kellene bólintania a kiválasztott rektorra, tehát kvázi vétójoggal rendelkezne. Paulis állítja, ezt a rendelkezést eltávolítják a tervezetből.

Minőségi reform

A felsőoktatási intézmények vezetői szerint a javaslat nem orvosolja az egyetemek valódi problémáit, s a reformhoz elsősorban anyagi forrásra van szükség. Emlékeztetettek, a tavalyi év során 18 millió euróval kevesebb jutott a felsőoktatásra, s a költségvetési javaslat szerint jövőre további 28 millió eurót vonnak meg az egyetemektől. Ilyen feltételek mellett komolytalannak tartják, hogy a nyugati egyetemek által nyújtott színvonalat várnak el a hazai intézményektől. „Minőségi reformot szeretnénk” – jelentette ki Rudolf Kropil, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke a Szabadság téren előadott beszédében.

Minden történelmi áttörés mögött egyetemisták álltak ebben az országban. Az ország összes problémáját a főiskolák tudósai oldják meg. Az önkormányzatiság elve és az önigazgatású intézmények az egyikei az utolsó dolgoknak, amelyek még működnek ebben az országban

– tette hozzá Marek Števček, a pozsonyi Comenius Egyetem (UK) rektora. A Szabadság téren többek közt felszólalt Filip Šuran, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének elnöke, valamint Martin Putala, a Felsőoktatási Tanács elnöke. Felszólították a minisztériumot, ne vegyék el a szabad egyetemeket a diákoktól, és a tárcaközi egyeztetésre benyújtott észrevételeiket vegyék komolyan. A tüntetéshez számos egyetem és diákszervezet csatlakozott. A koalíciós pártok közül a Za ľudí diákszervezete is elhatárolódott a minisztérium lépésétől, és a javaslat visszavonását követelték. „Nem értünk egyet a rektor kinevezésének és leváltásának politizálásával, mely a jövőben súlyosan megsértheti az egyetemek autonómiáját” – áll a szervezet közleményében.

„Veletek vagyunk”

Az egyetemek szabadsága a szlovákiai magyar fiatalok számára is rendkívül fontos kérdés. A felvonuláson a Diákhálózat képviselői is részt vettek, az általuk készített transzparensen a „Veletek vagyunk” üzenet volt olvasható. Kelemen Ádám harmadéves hallgató, a Gímesi Művelődési Tábor főszervezője lapunk érdeklődésre elárulta, elsősorban azért tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mert a minisztérium által beterjesztett javaslat több pontban olyan elemeket tartalmaz, amelyek az egyetemek autonómiáját veszélyeztetik. „Fontos megemlíteni, hogy egyetértünk pár változással, és azzal is, hogy a főiskoláknak mindenképp reformra van szükségük, hiszen látjuk, hogy mennyire katasztrofális állapotban vannak – legyen szó a tantermekről, a felszereltségről vagy a kollégiumokról. Nem az a megoldás, hogy az igazgatótanácsba beültetünk külsős személyeket, még akkor sem, ha külfölden ez bevált gyakorlat. Nem biztos, hogy nálunk ez teljesen politika nélkül működne” – mondta Kelemen. Hozzátette, nem igazságos, hogy a felügyelőbizottság esetlegesen a költségvetésről, illetve a rektor választásáról is rendelkezne. Az egyetemista szerint a probléma az, hogy a környező országokhoz képest Szlovákiában alulfinanszírozottak az iskolák:

Ha tényleg a minőségen szeretnének javítani, akkor nem hiszem, hogy a költségvetés csökkentésével ezt el tudják érni. A megoldás az lenne, ha először is megtalálnák azokat a pontokat, ahol a főiskolák valóban alulteljesítenek, s ezeket célozva dolgoznák ki a törvénymódosítást

– folytatta.

A tüntetésen a Diákhálózat több tagszervezete is képviseltette magát – a József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK), a Jókai Mór Diákkör (JóMóD) és a Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), valamint együtt tartottak a pozsonyi magyar orvostanhallgatók klubjával (SEJK), illetve a szakkollégiummal. Kelemen elárulta azt is, a Szlovák Műszaki Egyetem (STU) rektora déltől szabadnapot adott a diákoknak, a délutáni órák elmaradtak, így minden érdeklődő ott tudott lenni a felvonuláson.

„Nemcsak az egyetemek autonómiájáért, de egyben a demokrácia és a tudományos szabadságjogok fenntartásának az érdekében is tüntetünk” – nyilatkozta lapunknak Lelkes Dominik, a IUVEN ifjúsági szervezet tagja. Úgy véli, a javaslat bizonyos jogkörök politikai kézbe való helyezésével erősen politizálna a felsőoktatási rendszert, s emellett megfosztaná az egyetemeket a saját függetlenségüktől.

A legnagyobb problémát az egyetemek önkormányzati szuverenitásának megtámadása, az igazgatótanács strukturális felépítése és jogköreinek megerősítése jelenti

– folytatta. A harmadéves politológia szakos hallgató úgy véli, az igazgatótanács hatáskörének kiszélesítése negatív hatással lesz az intézmények autonómiájára. „Ezzel a politikai manőverrel valójában megfosztanák az akadémiai szenátust az eddigi feladatától, és kihagynák őt a vagyonkezelésből, ami rombolná az akadémiai függetlenséget, hiszen ma Szlovákiában már számos állami hivatal felügyeli az állami egyetemeket” – mondta. A következő aggályos kérdésnek a rektorok kinevezését, illetve jogköreinek módosítását tartja. „A szlovákiai egyetemeknek segítő kézre, s reformokra van szükségük, nem pedig a rendszerváltás után újonnan visszaszerzett önkormányzati jogaiktól való megfosztásra” – hangsúlyozta.

A Szövetség lépett

A Szövetség párt vezetői szintén támogatták a diákok követeléseit, a tárcaközi egyeztetés keretén belül 4 ponthoz javasoltak változásokat. Az észrevételek benyújtásához szükséges aláírást pár órán belül sikerült összegyűjteni, több mint 800 személy csatlakozott a kezdeményezéshez. A szaktárca tárgyalásra hívta a magyar párt képviselőit, a javasolt módosításokat hétfőn délelőtt vitatják meg a minisztériumban. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke kijelentette, Szlovákiának egy átfogó felsőoktatási reformra van szüksége, a jogszabálytervezet azonban nem a kor kihívásaira reagál. A véleményezési folyamatban rámutattak, fontosnak tartják, hogy a rektor választása továbbra is az akadémiai szenátus feladata legyen, a dékán választása a régi menetrend szerint működhessen, a költségvetés jóváhagyása az akadémia szenátus jogkörébe tartozzon, illetve az igazgatótanács külső tagjait az oktatási minisztérium helyett a kormány hagyja jóvá.

Mózes rámutatott, országos ügyről van szó, de nem szabad megfeledkezni a magyar vetületéről sem. „16 évvel ezelőtt az akkori magyar érdekképviselet kiharcolta, hogy legyen egy magyar egyetem, ezt megelőzően pedig azt, hogy legyen magyar kar Nyitrán. A jelenlegi rendszerben ezek autonóm módon tudnak működni. Ha a törvénytervezet változatlan formában menne át – azzal együtt, hogy minden intézmény autonómiáját megcsorbítaná –magyar szempontból is visszalépést jelentene” – nyilatkozta lapunknak. Hozzátette, jelenleg a magyar egyetem vezetéséről az akadémia tagjai döntenek, a jövőben azonban az igazgatótanács gyakorlatilag megvétózhatná a helyben megválasztott rektort.

Rigó Konrád, a Híd platform elnöke szintén hangsúlyozta, szükség van a felsőoktatási reformra, ezt azonban nem lehet az egyetemek autonómiájának megnyirbálásával kezdeni. Figyelmeztetett, a tárca arrogáns módon, a „rólunk, nélkülünk” elv alkalmazásával próbál reformot csinálni. Mindemellett, a Szövetség szerint a törvényjavaslatból számos intézkedés kimaradt, amely a felsőoktatási rendszer valódi reformjához vezetne, és megteremtené a megfelelő feltételek az oktatás színvonalának emeléshez. A konkrét javaslatokról a jövő hét folyamán tájékoztatnak.