Szlovákia alaposan lemaradt a nemzetközi versenyben

Szlovákia idén hat hellyel esett vissza az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott legújabb versenyképességi ranglistán. A 2024-es IMD versenyképességi évkönyv 67 országot felsoroló rangsorában Szlovákia így a 59. helyen található. Csak összehasonlításképpen: 2007 és 2009 között még a rendkívül versenyképes országok közé tartoztunk (30. hely), a Robert Fico vezette baloldali kormányok idején azonban látványosan romlott a helyzet. A 2016-os 40. helyről Szlovákia 2020-ra az 57. helyre esett vissza. 2022-re ugyan sikerült visszatornászunk magunkat a 49. helyre, azóta azonba újra romlott a helyzet, tavaly így az 53., idén pedig már az 59. helyre szorultunk vissza.

Fontos rangsor

A svájci üzleti iskola évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése, amelynek a kidolgozásában Szlovákiában a Szabadság és Vállalkozás Intézete (ISP) és az F. A. Hayek Alapítvány vett részt, négy fő területet, a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát vizsgálja, statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján. A kiadvány rangsorait és az országokra kiterjedő részletes adatbázisát világszerte használják az üzleti élet szereplői, így egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy országnak milyen helyezést sikerül elérnie.

Előnyök és hátrányok

„Szlovákia ezúttal különösen a kormányzat hatékonysága szempontjából esett vissza az előző évhez képest. Az intézményi keretet tekintve például az ország a 40. helyről az 55. helyre esett vissza. A gazdasági fejlődés szempontjából az ország megőrizte a tavalyi 56. pozícióját, de például a nemzetközi pénzügyek rangsorában a 63. helyről a 66. helyre esett vissza, e tekintetben így az utolsó előtti helyen áll. Ezzel szemben javult az állam gazdasági teljesítménye, a nemzetközi kereskedelemben például a 36. helyre léptünk előre”

 – mondta el lapunknak Ján Oravec, az ISP elnöke. Szlovákia azonban egyetlen vizsgált tényezőt tekintve sem került be az első húsz legjobb ország közé, míg hét kritérium esetében a tíz legrosszabb ország között szerepel. A cégvezetők Oravec szerint továbbra is a szakképzett munkaerőt tartják Szlovákia legnagyobb előnyének, ugyanilyen vonzónak találják azonban a viszonylag alacsony gyártási költségeket, a megbízható infrastruktúrát és a dinamikus gazdaságot. Ezzel szemben nincsenek megelégedve többek között a jogszabályi és politikai környezet stabilitásával és kiszámíthatóságával.

Visegrádi sereghajtó

Szlovákia a visegrádi országok között is sereghajtónak számít. A V4-ek közül Csehország (29. hely) a legversenyképesebb, még úgy is, hogy idén tizenegy helyet rontott a besorolásán. Lengyelország ezzel szemben két helyet javított 2023-hoz képest, és a 41. helyen áll a rangsorban. Magyarország az 54. helyen áll, és nyolc helyet rontott az előző évhez képest, ugyanakkor a többi V4-es országhoz hasonlóan továbbra is megelőzi Szlovákiát. A versenyképességi toplista egyébként az országokat a népesség nagysága alapján is összehasonlítja. Szlovákia e tekintetben a „20 millió lakosúnál kisebb országok” kategóriába tartozik, ahol a 37 ország közül az utolsó előtti helyen áll, és csak Mongólia marad le mögötte.

Mire számíthatunk?

A globális versenyképesség szempontjából az idei első három legjobban teljesítő ország Szingapúr, Svájc és Dánia, míg a sereghajtók Argentína (66.) és Venezuela (67.). Az első tíz helyezett között a kisebb gazdaságok dominálnak, ami azt mutatja, hogy a gazdaságok versenyképessége nem méret kérdése. Az IMD jelentése szerint a jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek képesek előre felmérni a változó globális környezetet és alkalmazkodni hozzá, ugyanakkor képesek értéket teremteni és növelni polgáraik jólétét. Arturo Bris, az IMD igazgatója szerint a fő versenyképességi kihívások közé tartozik majd az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való áttérés, a feltörekvő piacok integrálása a világgazdaságba, valamint a gazdaságok digitális átalakítása. „A szlovák versenyképesség növekedését az elkövetkező években leginkább az államháztartás egyensúlytalansága és a költségvetési konszolidációval kapcsolatos bizonytalanság veszélyezteti. Gondok lehetnek az autóiparral is, Szlovákia ugyanis nem tart lépést az ágazat globális átalakulásával. A kormánynak oda kellene figyelnie azonban arra is, hogy a bérek gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, és továbbra is nagy adóterhek hárulnak a vállalkozókra, akiknek ráadásul az egyre szövevényesebb munkaügyi szabályozásokkal is meg kell küzdeniük” – tette hozzá Ján Oravec.