Szlovák, magyar - két jó barát? Maďarič szerint igen

Maďarič nagy sikernek nevezte, hogy a könyvfesztiválra időzítve negyven szlovák könyvet sikerült magyarra lefordítani, holott évente csak kettőt-hármat szoktak. "Az érdeklődés Szlovákia felé abból fakad, milyen jó szintűek a kapcsolataink, és azt mutatja, milyen közel állunk egymáshoz. Több tucat jelenlegi szlovák szerző most megtalálhatja az utat a magyar olvasókhoz. Ehhez sok ember támogatása kellett, elsősorban a fordítók kiváló munkája". A szlovák miniszter nagyon megtisztelőnek, presztízsértékűnek nevezte, hogy Szlovákia ilyen kiemelt szerephez jutott a könyvfesztiválon. "Számunkra ez kihívás, alkalom bemutatni kultúránkat, viszonyunkat szövetségesünkhöz, szomszédunkhoz. Nagyon fontos volt a magyar könyvkiadók együttműködési készsége a szlovák irodalom bemutatásához, a könyvek eljuttatása a magyarországi boltok polcaira" - mondta Marek Madarič. Kitért arra, hogy a két nép együtt hozta létre a régi Magyarország kultúráját is, "olykor egymással viszálykodva, de ma együtt alakítjuk az európai kultúrát". Beszámolt arról, hogy néhány hete Esterházy Péter Harmonia caelestisét olvassa szlovákul, és szerinte a harmónia lehetősége most a budapesti könyvfesztivál résztvevői számára is adott. "Az irodalom által a kölcsönös tisztelet és barátság is kialakul" - fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán megpendítette a közös magyar-szlovák tankönyvek témáját is Szlovákia díszvendégsége esélyt jelent magyarok és szlovákok számára, hogy jobban értsük és ismerjük, mit és miként látnak, gondolnak ma északi szomszédunknál - mondta  Balog Zoltán,  az emberi erőforrások minisztere a megnyitón. Balog Zoltán beszédében kiemelte: napjainkban, a világban tapasztalható veszélyek idején a szokásosnál is nagyobb a tétje annak, hogy jól értsük egymást, erősítsük, ami összeköt és oldjuk mindazt, ami elválaszt. "Közép-Európa összetartozás" - fogalmazott a miniszter. "Összeköt minket Márai, Hudec, Kafka, Krleza, Musil, Freud, Koestler vagy Bartók, akárcsak a helyek, a folyók, a hegyek, a városok, a családi emlékek, a történelmi események" - hangsúlyozta az Emmi vezetője. A miniszter reményét fejezte ki, hogy egyre több lesz azoknak a könyveknek a száma, amelyeket egymásnak írunk, és talán eljutunk oda is, hogy közösen írunk könyveket múltról, jelenről és jövőről. Megemlítette, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a magyarországi szlovák tannyelvű köznevelési intézményben tanuló fiatalok száma, ez "egyfajta nemzetiségi reneszánsz első lépéseit" jelenti. Balog Zoltán azt mondta, a hazai könyves szakma megállta a helyét a fesztivál eddigi csaknem negyedszázada alatt, újra és újra megszületnek a válaszok az egyre gyorsabban változó világ kihívásaira, a fogyasztói szokások megváltozására.  Mint fogalmazott, csak az olyan igazán fontos és jó ügyek tudnak ilyen hosszú időn át komoly embertömegeket megmozgatni, és fontos találkozásokat létrehozni, mint amilyen a könyvfesztivál. "Nagy utat járt be a fesztivál, a kezdetektől a nemzetközi könyvpiac térképére kerülésig, az egyik legfontosabb hazai seregszemlévé válásig. A helyszín, a Millenáris park korábban gyár, majd elhanyagolt romhalmaz volt, míg a millennium idején a kulturális rendezvények magas igényének is megfelelni képes helyszínné tettük, ahol izgalmas dolgok történnek" - hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter beszédében megemlékezett Kertész Imréről, a közelmúltban elhunyt Nobel-díjas magyar íróról, akitől pénteken vesznek végső búcsút. "Az ő távozásával ismét lezárul egy korszak" - mutatott rá.  Balog Zoltán köszöntötte a jelen lévő Jostein Gaarder norvég szerzőt, az idei könyvfesztivál díszvendég íróját, "aki a filozófia nehezen megismerhető világát nyitotta meg iskolások, fiatalok számára". (TASR, MTI)