<p>Az akkreditációs bizottság felszámolását, új tanulmányi program bevezetését és a tanulmányi idő egyéves ingyenes meghosszabbítását tenné lehetővé egyebek mellett az oktatási minisztérium a felsőoktatást szabályozó törvények módosítása keretében.</p>
Szabadabb lehet a felsőoktatási rendszer

Peter Plavčan (SNS-jelölt) tárcavezető szerint a módosításoknak köszönhetően a felsőoktatási intézmények rugalmasabbakká válnak, és gyorsabban tudnak majd reagálni a társadalom aktuális igényeire. A tárca a törvénymódosítás keretében felszámolná az akkreditációs bizottságot, lehetővé tenné, hogy a felsőoktatási intézmények önállóan új tanulmányi programokat vezessenek be, gyakorlati szakembereket is bevonhatnának az oktatásba, megszüntetnék a felsőoktatási intézmények besorolását és bevezetnék az interdiszciplináris tanulmányi programot. Jó hír a hallgatók számára, hogy a minisztérium ingyenessé tenné az egyéves halasztást. Vagyis ha a diák a standard idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, térítésmentesen halaszthatna egy évet.
Komoly változások jönnek
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem (SJE) rektora szerint, ha a módosító javaslatok ilyen formában lépnek hatályba, az jelentős változást eredményez majd a hazai felsőoktatási intézmények életében. „A jelenlegi formájában működő akkreditációs bizottságot akkreditációs tanács válthatja fel, nem lesznek akkreditációs kritériumok, hanem akkreditációs standardok, melyeknek az egyes tanulmányi programok akkreditációjánál kell majd megfelelni” – magyarázza Juhász György. Jozef Jurkovič, a minisztérium felsőoktatásért felelős osztályvezetője szerint a héttagú tanács tagjait versenypályázaton keresztül választanák ki, és csak olyan tagokkal számolnak, akik egyetlen felsőoktatási intézménynél sem állnak alkalmazásban. „A jelenlegi akkreditációs bizottság 2018 augusztusában szűnne meg” – magyarázta Jurkovič.
Könnyebb akkreditáció
A tervezet alapján az egyes felsőoktatási intézmények szakokat is akkreditálhatnak majd és azon belül tanulmányi programokat is nyithatnának. „Ez a módosító javaslat jelentősen megkönnyítené az egyetemek dolgát. Az ördög azonban mindig a részletekben van elrejtve. Nagyon fontos lesz majd az is, hogyan fogják szabályozni az új törvényekre való áttérés átmeneti időszakát” – jegyezte meg Juhász György. A SJE-nek is van negatív tapasztalata az akkreditációval. „Magyarországi egyetemekkel közös tanulmányi programot szeretnénk nyitni, amivel jelenleg az a probléma, hogy ugyanúgy akkreditáltatni kell a programot, mintha nem közös lenne, mintha a mi egyetemünk maga nyitná meg” – magyarázza a rektor.
Az oktatási tárca javasolja az úgynevezett interdiszciplináris tanulmányi program bevezetését, mely a tantárgyközi kapcsolatoknál egyrészt megkönnyítené az oktatók munkáját, másrészt pedig a hallgatók felkészülését jövőbeni hivatásukra. Gyökeres változást hoz az egyetemek életében az a javaslat is, mely az új minőségbiztosítási elvárásokat fogja szabályozni.
Külső szakemberek
A tárca megnyitná egyetemeket a gyakorlati szakemberek előtt. Jelenleg a felsőoktatási intézmények csak meghatározott végzettségű embereket vehettek fel, olyanokat, akik évek óta akadémiai közegben mozogtak. Jelenleg a gyakorlatban tevékenykedő szakemberek, vagy külföldi szaktekintélyek docensi vagy címzetes egyetemi tanári titulus nélkül nem tölthetik be ezeket az állásokat a hazai egyetemeken. Juhász György szerint ez lehet a legvitatottabb része a tervezetnek, mely ellen korábban elsősorban a nagy egyetemek tiltakoztak. Nagy kérdés az is, hogy a külföldi munkakörülményekhez és bérezéshez szokott szakemberek számára mennyire lesznek vonzóak hazai egyetemek és főiskolák kínálta lehetőségek.
Rudolf Kropil, a Szlovák Rektori Konferencia (SRK) elnöke elmondta, hogy a tárcaközi egyeztetésre bocsátott módosító javaslatok közül néhányat az SRK évek óta sürgetett. Több javaslatuk, még ha nem is az eredeti formájában, de bekerült a tervezetbe.
Vannak hiányosságok
„A tervezet előrelépés, de ugyanakkor több intézkedés hiányzik belőle” – állítja Branislav Gröhling, az SaS oktatásért felelős parlamenti képviselője. Leginkább azt kifogásolja, hogy a jogszabálytervezet nem reflektál a végzős hallgatók érvényesülésére. Szerinte az egyes szakok hallgatóinak jövőbeni érvényesüléséhez kellene igazítani egyebek mellett a felsőoktatási intézmények finanszírozását, mert ez a színvonalas szakképzés alapja. A törvénymódosításokat április 26-ig lehet véleményezni, ha a kormány és a parlament is rábólint, jövőre lépne hatályba.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.