Sokan szeretnének hibát találni a nyomozásban

Ha márciusban nem lennének előrehozott parlamenti választások, most akkor is itt ülnénk és a Gorilla-aktáról beszélgetnénk?
Ha az aktát tavaly decemberben hozták volna nyilvánosságra, és még két évünk lenne a kormányzásból, akkor is ugyanúgy itt ülnénk és beszélgetnénk róla.

Nyilvánosságra került volna, ha nem lennének választások?
Nem tudom. Azt sem tudom, ki hozta nyilvánosságra. Ez számomra másodlagos. Ami fontos, azok a benne szereplő adatok és gyanúsítások.

Mikor látta először az aktát?
Tom Nicholson újságíró 2009-ben szólt róla. Megkérdezte, tudok-e az iratról, azt mondtam, hogy nem. Hát megmutatta, de nem adta oda, tehát nem olvastam. 2010-ben Nicholson átadta az aktát a korrupcióellenes hivatalnak, ismét elkezdődött a bűnvádi eljárás. Az aktát a katonai ügyészség tavaly átvette a hivataltól, és leállította az eljárást.

Robert Kaliňák, a Smer alelnöke szerint az aktának legalább 5-6 változata van.
Nem sejtem, hány változata lehet. Ez sem olyan fontos. A lényeg, hogy a dokumentum jelentős részét majd hitelesíteni tudjuk. Ma szerintem egyértelmű, hogy az akta jelentős része igaz. A Gorillában szereplő korrupció igazolása nehezebb feladat lesz.

Az akta hitelességét igazolhatják a választásokig?
Úgy gondolom, igen. Másodlagos, hogy a 72. oldalon egy bekezdés megfelel-e a valóságnak. Viszont azok a passzusok, ahol konkrét korrupció leírása szerepel, már nagyon fontosak. S ezt majd sikerül igazolni.

Segíthet az ügyben indított vizsgálatnak, hogy a főügyészség levette róla a kezét?
Ezen a téren az ügyészségről szóló törvény egyértelműen fogalmaz. Szervezett bűnbandákat és korrupciót érintő eseteket csak a speciális ügyészség felügyelhet.

Valóban el kellene hinnünk, hogy az akta kapcsán, amely a politika legbefolyásosabb képviselőit érinti, valaki ellen eljárás indul?
Megértem az emberek bizonytalanságát, de megemlítem, hogy egy évvel ezelőtt aligha tudta valaki elhinni, hogy a karácsonyt a legnagyobb bűnbandák főnökei rács mögött fogják tölteni. Ők maguk sem tudták elképzelni. És most börtönben vannak. Kétféle bűnszervezet van. Az egyik erőszakos bűncselekményeket követ el, a másik inkább gazdasági bűncselekményekre összpontosít. Ez utóbbi csoportba tartozhat néhány pénzügyi csoport is. Igen, nekik vannak a legjobb elemzőik, ügyvédeik, szakértőik, olyan embereik, akik korábban a hatóságoknak dolgoztak. Nagyon komoly ellenfelek, de harcolhatunk ellenük. Eddig mintha nem lett volna akarat a politikában és az igazságszolgáltatásban, hogy eljárást indítson a politikát érintő korrupciós ügyekben. Talán azt sem tudták, merre induljanak el. Mert ez a korrupció nem úgy működik, hogy a korrupt személy 20 milliót kap saját számlájára azzal a megjegyzéssel, hogy ez a privatizációért járó kenőpénz.

Nem arról volt szó inkább, hogy a politikusok, meg sokan mások, évek óta tudtak a Gorilláról, de inkább nem foglalkoztak vele, mert közvetlenül érintettek voltak az aktában?
Ez igaz, de azért mondjuk meg őszintén, sok újságíró és kiadó is megkapta. Ugye?

Nekünk nem volt meg.
Jó, maguknak nem, de több kiadónak megvolt. Ráadásul az egész akta náluk volt. Nem történt semmi, mert nem volt érezhető a közvélemény nyomása. Mi az eljárást mégis elkezdtük, de a katonai ügyészség leállította. A rendőrségnek ma szabad keze van, eljárhat. Viszont a rendszer úgy van beállítva, hogy ha egy ügyész – elvileg bármilyen okból – elveszi a rendőrségtől az ügyet, leállíthatja a vizsgálatot, és ezzel lezárul az egész. Két évvel ezelőtt a rendőrség szerintem félvállról vette az ügyet. Ott van például az Elementa vállalat, melyen keresztül mozoghattak a kenőpénzek. A rendőrség ellenőrizte a gazdálkodását, semmilyen gyanús tranzakciót nem talált, és többet nem foglalkozott az esettel. De már nem ellenőrizték az anyacégét, amelynek tulajdonában van az Elementa összes részvénye.

Például ez ügyben kezdtek valamilyen belső ellenőrzést?
Igen, indult belső vizsgálat. S ha valaki azt gondolja, hogy az ügy vagy a vizsgálat szüntelen megkérdőjelezésével engem elriaszt, hát nagyon téved.

A rendőrfőkapitány jelenleg Jaroslav Spišiak, aki négy évig az aktában bőven emlegetett Világi Oszkár alkalmazottja volt. Hihető, hogy a vizsgálat független lesz?
A nyomozócsoportot én állítottam össze, nem Spišiak.

Azt állította, hogy a speciális ügyészségre nyomást gyakorolnak az aktával kapcsolatban. Merről tapasztalható ez a nyomás?
Azzal lehetett összefüggésben, hogy a főügyészség saját nyomozócsoportot akart, amelyet végül ezen a héten megszüntettek. Elejétől fogva állítottam, hogy nem értem a játékukat. Amint felkerült a Gorilla az internetre, Dobroslav Trnka kijelentette, hogy az ügynek nincs valóságalapja, és nincs mit vizsgálni. Mi közzétettük, hogy márpedig eljárást indítunk, mire ők bejelentették, hogy speciális nyomozócsoportot hoznak létre. Mit gondoljak erről? Ráadásul a korrupciós eseteket csak és kizárólag a speciális ügyészség felügyelheti. Akkor milyen próbálkozás volt ez? Amit ez ügyben továbbra is állítok, hogy becsülöm a speciális ügyész bátorságát.

Térjünk ki kicsit a Gorilla tartalmára. Egy része szerint a KDH jelölte Stanislav Janota úgy szavazott a Nemzeti Vagyonalap elnökségében, hogy az megfeleljen a Penta pénzügyi csoportnak. Ez rendben van?
Erről nem tudtam. De múlt héten két emberünk lemondott tisztségéről: Janota mellett a tanácsadóm, Milan Krajniak, aki a vagyonalap elnökségi tagja volt – holott az aktában nem hozzák összefüggésbe semmilyen provízióval. Saját maga kérte a felmentését, hogy senki ne tudja kétségbe vonni a vizsgálatot. Mert megvan a szándék, hogy bármilyen hibát, kivetnivalót találjanak a nyomozásban.

Hogyan értékelte Dzurinda kijelentését, hogy inkább a saját portája előtt söprögessen?
Míg egy kormányban vagyunk, elvből nem értékelem kollégáim kijelentéseit.

Richard Sulík azon kijelentésére sem reagál, mely szerint Dzurindának és az SDKÚ alelnökének, Ivan Miklošnak távoznia kellene a politikából?
Nem kommentálom. Amit fontosnak tartok, és amire odafigyelek, hogy miként reagálnak majd az SDKÚ képviselői az ügy kivizsgálására. Hogy szüntelenül megkérdőjelezik-e. Egyesek azt mondják, hogy vizsgáljuk ki; mások csöndben vannak. Mintha nem érintené őket ez az egész. Azután vannak olyanok, akik minden egyes részét megkérdőjelezik. Miért most nyomozunk, ha már az előző kormány alatt befejezték a rendőrségi vizsgálatot? És söprögessünk a saját portánk előtt – üzengetik. Én csak azt akarom, hogy az emberek figyeljék a politikusok kijelentéseit, és mindenki vonja le a következtetéseket maga.

Nem az első évét tölti a politikában. Valóban olyan a politikai élet Szlovákiában, ahogy azt a Gorilla-akta lefesti? Olyan volt a második Dzurinda-kormány alatt?
És hogy működött a politika 2006–2010 között? Hogyan működött egy másik pénzügyi csoport monacói jachtján? Hogy is volt az útdíjrendszerre kiírt tender, a kvótabiznisz, a faliújságtender? Az, hogy előkerült egy dokumentum, amely egy konkrét pénzügyi csoportról szól, nem jelenti azt, hogy más pénzügyi csoportoknak nincs gazdasági befolyásuk, nincsenek törekvéseik. Hány ilyen tranzakciót figyelhettek a titkosszolgálatok? Mert ha ez az akta valós, akkor tökéletes hírszerzési munka eredménye. De mennyit figyel meg ezekből az ügyletekből, kapcsolatokból a titkosszolgálat? Öt, hat, hét százalékot? Ha hosszú távon így működne a politika, főleg a gazdasági válság alatt, akkor ez veszélybe sodorná az egész államot.

Mit árulhat el a Gorillaügyben indított vizsgálatról?
Kérvényeztük az államfőtől – mivel ez az ő hatásköre –, hogy mentse fel a titoktartási kötelezettség alól az SIS igazgatóját. Most Ivan Gašparovič döntésére várunk. Természetesen az egyik fő célunk, hogy valamilyen módon igazoljuk az ügyirat hitelességét. Ez nem a titoktartási kötelezettség alóli felmentés kérdése. Hanem például a titkosszolgálattal való megegyezés kérdése. De még ez sem elég. Nekünk azt is be kell bizonyítanunk, hogy a pénzátutalásokra valóban sor került.

Ahhoz, hogy levonják a politikai felelősséget, elég lenne az akta hitelességének a megállapítása.
Kik vonják le a politikai felelősséget?

Például azok, akiket említenek a Gorillában, Dzurinda vagy Fico.
Erről nem nyilatkozom, mivel számomra jelen pillanatban az ügy büntetőjogi oldala a legfontosabb. Az, hogy a hitelesség bizonyítása után a tranzakciókkal tudjuk igazolni és alátámasztani a korrupciót.

Van valamilyen határidő, meddig kell az államfőnek döntenie a titoktartás alóli felmentésről?
Úgy tudom, nincs.

Nem tart attól, hogy ilyen módon is hátráltathatják a vizsgálatot?
Nem. Meggyőződésem, hogy a választásokig az akta jelentős részének hitelességét valamilyen formában igazolni fogjuk. Ez a botrány nem a titoktartáson áll vagy bukik.

Viszont a titkosszolgálattal való együttműködésen áll vagy bukik.
Részben igen. De hiszem, és ez volt a kormányfő ígérete is, hogy e téren nem lesz gond.

Demecs Péter - Mózes Szabolcs