Sokak szerint csak színészeket látni a háborús felvételeken

Szlovákiában az emberek ötöde bedől a Kreml-párti propagandának – figyelmeztetnek az SAV Kísérleti Pszichológiai Intézetének kutatói, akik március 22. és 24. között felmérésben vizsgálták, miként befolyásolja a külföldi propaganda a hazai közvéleményt. Elsősorban fontos tisztázni, mit is jelent ez a kifejezés. A propaganda célja bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók meggyőzése, véleményük befolyásolása, s leginkább politikai célokra használják. Jakub Šrol és Vladimíra Čavajová, a kutatás készítője blogbejegyzésében hangsúlyozta: a propagandának különféle formái vannak, bár magában foglalhatja az álhírterjesztést is, gyakran inkább egyes események egyoldalú közléséről van szó, vagy pedig arról, hogy szándékosan igyekeznek elvonni a figyelmet bizonyos politikailag érzékeny témákról.

Nácik és színészek

A közvélemény-kutatás eredményeiből megtudtuk, a megkérdezettek 11%-a szerint az ukrajnai háború előre meg volt rendezve, és színészek alakítják a háborús felvételeken látható személyeket. „Az emberek több mint negyede (28%) hisz például annak a gyakran ismételt érvnek, mely szerint Oroszország katonai beavatkozással igyekszik elérni Ukrajna lefegyverzését és denacifikációját. Sokan (34%) elhiszik azt is, hogy a nyugati hatalmak szándékosan robbantották ki a háborút, Oroszország pedig csak reagált a provokációjukra. A megkérdezettek 27%-a elhiszi, hogy Ukrajna keleti részén népirtást követtek el az orosz kisebbség közt” – mondta Šrol.

Szentimentalizmus

Az elemzésből megtudtuk, a válaszadók életkora, neme és műveltségi szintje nem játszott különösebb szerepet a témában. A szakember kiemelte, nem csak az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek bíznak az efféle tájékoztatásban. „Igaz, hogy az ukrajnai háborúról szóló Kreml-barát narratíva iránti bizalom valamivel magasabb a középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, de ez nem olyan kulcsfontosságú tényező, mely megmagyarázná, miért hajlamosak az emberek elhinni ezeket az állításokat” – tette hozzá. Az viszont beigazolódott, az Oroszország iránti szimpátia kéz a kézben jár a Kreml-párti propagandába vetett bizalommal. A kísérleti pszichológus rámutatott, az orosz narratíva befogadására hajlamosabbak azok az emberek, akiknek meggyőződésük, hogy Szlovákiában jobb volt az élet a rendszerváltás előtt, mint most.

A mai liberális demokráciával szemben előnyben részesítik azt a társadalmi berendezkedést, melyben egy erős és határozott, tekintélyelvű vezető uralkodik

– folytatta, majd megjegyezte, ezek az eredmények alátámasztják a közismert tényt, mely szerint az emberek nyitottabbak az olyan információkkal szemben, melyek beleillenek a világnézetükbe. A másik oldalon viszont sokkal szkeptikusabban állnak azokhoz a tényekhez, melyek ellentétesek a saját meglátásaikkal.

Azonos forrás

A szakértők szerint egyfajta párhuzam figyelhető meg az orosz propagandával és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos dezinformációk között – azok körében, akiknek meggyőződésük, hogy igazak a koronavírus-fertőzésről elterjedt konspirációs elméletek, kiemelkedően nagy volt a bizalom a háborúval kapcsolatos moszkvai narratíva iránt.

Bár bizonyos mértékig lehetséges, hogy az egyes sajátos tulajdonságok fogékonyabbá teszik az embereket az ilyen tartalmak befogadására, az oroszbarát narratíva és a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek közötti átfedés feltehetően annak az eredménye, hogy ezek az állítások azonos információs csatornákon terjednek

– zárta Šrol. A Focus közvélemény-kutató ügynökség február végén készített felmérése egyébként azt mutatja, Szlovákia NATO-tagságával a lakosok többsége (61%) egyelőre egyetért.

Világnézet és identitás

Šrol lapunk érdeklődésére elárulta, a kutatás során nem vizsgálták külön a szlovákiai magyarok véleményét, a kérdőívben nem szerepelt a nemzetiségre irányuló kérdést, így azt nem lehet megállapítani, miként befolyásolja a szlovákiai magyarok gondolkodását a propaganda.

Kérdésünkre, hogyan érdemes kommunikálni azokkal a személyekkel, akik elhiszik az orosz agressziót legitimizáló híreket, a szakember kifejtette: az eltérő nézeteket valló emberekkel gyakran nehézkes az eszmecsere. Ezt a társadalom nagymértékű megosztottságával indokolta, mely a koronavírus elleni oltás, illetve az ukrajnai háború kapcsán még jobban elmélyült. „Tudatosítani kell, hogy az emberek véleménye gyakran nem csak az elérhető információkból épül fel, ezért valószínűleg az orosz hadsereg ukrajnai jelenlétét védelmező személyeket sem tudjuk pusztán ellenérvekkel meggyőzni. A vélemény fontos részét képezi az ember társadalmi identitásának és értékorientációjának” – hangsúlyozta, majd rámutatott, a felmérés eredményei is igazolják, hogy főként azok hajlamosak az oroszbarát propaganda befogadására, akik az előző rezsimmel szimpatizálnak, az autoriter rendszert preferálják, és úgy érzik, a nyugati társadalmak fenyegetik őket. „Az ilyen emberek nézeteit nem változtatják meg az egyszerű ellenérvek – hiába cáfolunk meg valamilyen konkrét, megalapozatlan tévhitet az ukrajnai háborúval kapcsolatban, valószínűleg csak felváltja egy új, amely szintén összhangban lesz az illető értékbeállítottságával” – véli Šrol.

Kritikai gondolkodás

A szakértő kiemelte, a dezinformációnak leggyakrabban a kormányból és intézményekből kiábrándult emberek hódolnak be. Šrol szerint fontos lenne, hogy az emberek megbízzanak az intézményrendszerben, s ezt transzparens és egységes stratégiai kommunikációval lehet elérni. Emellett a kritikai gondolkodás és az információs műveltség fejlesztésére lenne szükség, mely ellenállóbbá teszi az embereket az álhírekkel és propagandával szemben.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő szintén reagált a közvélemény-kutatások egyre aggasztóbb megállapításaira. Kijelentette, a kormányfői tartalékalapból 300 ezer eurót különítenek el az ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezeteknek. „Manapság, amikor a dezinformáció és az álhírek ellepik a mediális teret, szükség van a gyermekek és a felnőttek kritikai gondolkodásának fejlesztésére, hogy képesek legyenek megfelelően tájékozódni az információs káoszban” – indokolta a pályázati felhívás kiírását, melyre május 13-ig iskolák, nevelési-oktatási intézmények, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, valamint alapítványok jelentkezhetnek.