Illusztráció
Sok rossz mézet árulnak
A szlovákiai üzletláncokban árult méz nagy része egyszerű édesítőszer, és nem érdemli meg, hogy egyáltalán méznek nevezzék – derül ki a szlovákiai méhészeti szakemberek által elvégzett legfrissebb felmérésből.
Szlovákiában a legtöbb méz az előttünk álló téli szezonban fogy, ami nem meglepő, hiszen megfázás, influenza esetén azok is ehhez folyamodnak, akik egyébként feléje sem néznek. A hagyományos orvoslásban főszerepet játszó méz hatását a legújabb kutatások is bizonyítják, amelyek szerint a méz azokkal a baktériumokkal szemben is hatásos lehet, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen mézet választunk.
A szlovákiai üzletláncok polcain fellelhető méz csaknem 40 százalékának nincs a mézre jellemző antibakteriális hatása – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia méhészeti laboratóriumának a legfrissebb kutatásából, amely során 43 olyan mézmintát vizsgáltak, amelyeket a szlovákiai üzletláncokból szereztek be. A vizsgált mintáknak csupán a 16 százaléka felelt meg a mézzel szemben támasztott elvárásoknak. A kutatók szerint 19 mintában az átlagosnál alacsonyabb volt az antibakteriális hatás, 17 minta pedig csak puszta édesítőszernek számított, amit a kutatók „halott anyagnak” tartanak.
„Minden, ami a mézet mézzé teszi, ezekből a mintákból hiányzott, gyakorlatilag így nem is nevezhetők méznek, már ami az egészségre kifejtett hatásukat illeti. Ezeket a termékeket épp ezért nem is szabadna mézként forgalomba hozni, hiszen ha ezt teszik, azzal becsapják a vásárlókat. Az ilyen méznek ugyanis nincs semmilyen pozitív hatása az egészségünkre és az immunitásunkra”
– nyilatkozta a kutatást végző méhészeti laboratórium vezetője, Juraj Majtán. Az üzletláncokban árult méz egy részének a katasztrofális minősége szerinte gyakran a nem szakszerű feldolgozással magyarázható. A méz antibakteriális hatású összetevői ugyanis híg formában, normál hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett az aroma- és illatanyagok is károsodnak. „Ha a mézet 40 fok fölé melegítjük, tulajdonképpen értéktelenné tesszük, elveszíti ugyanis a biológiai aktivitását. A mézet akkor szokták felmelegíteni, ha kikristályosodik, ez utóbbi azonban egy teljesen természetes folyamat, ami a méz minőségét nem befolyásolja” – tette hozzá Majtán, aki szerint szigorúbb szabályokra lenne szükség a mézhamisítás és a biológiailag értéktelen mézek kiszűrésére. (mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.