Sok előadás, kevés pénz

Kassa. Ma már van biztosíték arra, hogy a négy nemzetiségi színházat nem zárhatják be, ugyanis név szerint kerültek be a vonatkozó törvénybe, így ehhez a lépéshez törvénymódosításra lenne szükség. Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója szerint viszont félő, hogy ha a leendő megyei önkormányzatoktól nem kapják meg a szükséges támogatást, mégiscsak megszűnnek. Mind a négy érintett nemzetiségi intézmény országos jellegű tájoló színház, ám felettes szervük, a megyei önkormányzat joggal kérdezheti, miért adjon annyi támogatást, amennyi a többi megyében való működéshez is elég, miért finanszírozza más megyék lakosságának szórakoztatását. „Ugyanakkor a kulturális minisztérium kidolgozott egy, a hatásköri törvényhez kapcsolódó anyagot, melyben megszabják, mennyit kell teljesíteniük a nemzetiségi színházaknak ahhoz, hogy megkapják a támogatást. A kidolgozók valószínűleg már figyelembe vették, hogy megyén kívül gondot fog okozni a finanszírozás, ezért az anyagban évi 140 kötelező helyi előadás és legfeljebb 50 tájoló előadás szerepel. Ez teljesíthetetlen követelményt, 190 előadást ezzel a színészszámmal nem lehet megoldani” – véli az igazgató, aki szerint sem Kassán, sem Komáromban nincs akkora közönség, hogy 140 alkalommal megtöltsék a nézőteret, azaz alkalmanként húsz-harminc néző előtt lennének kénytelenek játszani. Kassán eddig évadonként körülbelül negyven előadást tartottak, a színház székhelyén kívül pedig több, mint százat, és a meghívásokból ítélve sokkal többre lett volna igény. Kolár szerint megoldást jelenthetne, ha törvényt fogadnának el a nemzetiségi kultúrák támogatásáról, s a jogszabály lehetővé tenné, hogy a megyei önkormányzatoktól származó pénz mellett stabil állami támogatást is kapjanak a színházak. Ez kiegyenlítené a megyén kívüli tevékenységet. A Thália vezetőségének véleményét senki sem kérte ki a minisztérium említett végrehajtási utasításával kapcsolatban, amely, mivel a törvényhez kapcsolódik, afféle „szentírásnak” tekinthető. (j-k)